|
Utolsó módosítás: 2008.03.12.
Látogatók: 3276
A Nemzeti Minőségi Díj
közszolgáltatói
kategóriájának
első nyertese: a Zala Megyei
Kórház
„Küldetésünk
a lakosság hatékony
gyógyítása,
egészségének megőrzése, az
egészségkárosodás
megelőzése.
Mottónk:
szakmai igényesség, jó
szándék és kellő
alázat.”
A Zala Megyei Kórház a
minőségfejlesztés területén
több éves tapasztalattal rendelkezik.
1993 őszén egy projekt indult a
minőségügyi rendszer
kialakítására, melyhez az ISO 9001
szabvány követelményei, illetve a
fejlett országokban alkalmazott
kórházi akkreditálási
kritériumok szolgáltak alapul. A
minőségbiztosítási rendszer a
kórház egészére, minden
folyamatára kiterjedt, az
egészségügyi
szolgáltatásokra épp úgy,
mint a
háttértevékenységekre
(műszaki, gazdasági). A rendszer
működtetése a TQM alapelveinek
alkalmazásával történik
(stratégiai menedzsment,
vevőközpontúság, folyamatos
fejlesztés stb.).
1995 májusában az ÖQS
tanúsító auditja során,
Európában elsőként az
egészségügyi
intézmények közül. ISO
9001:1994 szabvány szerinti
tanúsítványt szerzett
kórházunk. A szakmai elvek alapján
történő fejlesztés
lehetőségének megteremtése
érdekében a ZMK munkatársai az ISO
szabvány alapján működő
folyamatszabályozás
kiegészítéseként orvosi
és ápolási
területen szakmai algoritmusokat, helyi
irányelveket és protokollokat dolgoztak ki -
osztályonként kb. 5-8 algoritmus ill. protokoll
került elkészítésre
team-munka keretében -, melyek a
különböző szakterületek
(diszciplinák) elfogadott, szakmai kollégiumok
által definiált, ill. ezek
hiányában nemzetközi standardok
alapján bizonyított, hatékony
és gazdaságos eljárásainak
tekinthetők. A szakmai irányelvek
fejlesztésében
segítségül szolgáltak
számunkra a JCI (Joint Commission International)
standardjai, illetve magyarországi
alkalmazhatóságának 1997-1998
évi próbatanulmányában
való részvételünk
tapasztalatai.
1997-ben kórházunk intézeti szinten
IIASA-SHIBA díjat nyert a
minőségfejlesztésben elért kiemelkedő
eredményei alapján. Ezt a díjat
2004-ben ápolói fejlesztő csoportunknak
sikerült ismételten elnyernie.
Az EFQM kiválóság modell szerinti
önértékelési projekt
először 2000 októberében, a
minőségfejlesztő team javaslatát követő
vezetői döntés alapján indult el.
Kórházunk azóta is rendszeresen
alkalmazza az önértékelés
módszerét, amely az ISO rendszerrel
együtt a stratégiai menedzsment része.
Az intézet stratégiája – az
egyre nehezedő gazdasági helyzetben is –, hogy
lépést tudjon tartani az orvos- és
ápolástudomány, valamint technika
rohamos fejlődésével. Az
önértékelés célja
a modell alkalmazásával az intézet
működésére jellemző erősségek
és fejlesztendő területek
felmérése, a szervezet
teljesítményének folyamatos
javítása, a betegek és a partnerek
elégedettségének
növelése, a további fejlődés
érdekeit szolgáló
stratégiai terv kidolgozásához a
továbbfejlődés irányának
meghatározása.
Az első önértékelést
2000-2001-ben külső szakértő cég
támogatásával,
széleskörű vezetői, majd munkatársi
tájékoztatást és
képzést követően workshop
módszerrel végeztük el. A vezetői
tájékoztatásban a
különböző szakmai területek
vezetésével (szakterületi
igazgatók, betegellátó és
háttér területek
osztályvezetői, főnővérek) megbízott
minden munkatársunk részt vett.
A workshop résztvevői orvosi, ápolási
és pénzügyi-gazdasági,
műszaki és informatikai szakemberek voltak, akik az
adatgyűjtésben és feldolgozásban, majd
később az
önértékelési anyag
összeállításában
és értékelésében
részt vettek. Az
önértékelés
eredményei alapján a team
összefoglaló jelentést
készített a vezetés
számára a ZMK erősségeinek
és rangsorolt fejlesztendő területeinek
meghatározásával, melyet
számos intézkedés
bevezetése követett, főleg a stratégia
alkotás, a belső kommunikáció,
valamint a benchmark tevékenység
elindítása területén. Az
önértékelés során
elért magas pontszám ellenére ebben az
időszakban egészségügyi
intézmények
számára még nem volt
lehetőség pályázat
benyújtására.
Az alábbi pókhálódiagrammon
látható első
önértékelésünk
eredménye. A főorvosi, de főképp a
főnővéri kar az
önértékelőknél
optimistábban ítélte meg
elért eredményeinket, melynek oka
valószínűleg az, hogy az
önértékelést mint
módszert korábban még nem
alkalmazták és az oktatás
ellenére ennek technikáját
kevésbé tudták
elsajátítani.
A 2003-ban megismételt
önértékelés
eredményei alapján
pályázatot nyújtott be
kórházunk a Zala, Vas és Győr Sopron
megyei Iparkamarák által
kiírt Nyugat-dunántúli
Regionális Minőségi Díjra, melyen
különdíjat nyertünk.
2006-ban az önértékelést
újból megismételtük.
Kiindulási alapként a korábbi
önértékelések tapasztalatait
és anyagát használtuk fel. Az
önértékelést
megelőzően SWOT analízist
végeztünk.
SWOT-analízis
|
Erősségek:
-
Menedzsment
támogatása, elkötelezettsége
-
Team tagok
elkötelezettsége
-
Minőségfejlesztés
terén
elért korábbi eredményeink
(megfelelési kényszer, külső
elvárások)
-
Jól
képzett, elkötelezett munkatársak
|
Gyengeségek:
-
A munkatársak
eltérő szintű minőségügyi ismeretei
-
Nem egyöntetű
támogatás a munkatársak
részéről
-
Strukturált
adatgyűjtés nehézségei (több
mint 10 év adatai, információi nem
mindig rendszerezett formában álltak
rendelkezésre)
-
Szisztematikus
összehasonlító adatok (benchmark)
hiánya
|
|
Lehetőségek:
-
Külső
tanácsadó segítsége
-
Minőségfejlesztő
intézkedések az
önértékelések tapasztalatai
alapján
-
Várható
egészségpolitikai
változások – előre
menekülés
-
A Díj
elnyerésével járó
motiváció
|
Fenyegetettség:
-
Pénzügyi
erőforrások előteremtése
-
Az
egészségügy
területéről egyéb
önértékelési
forrás nem állt rendelkezésre
-
A
pályázat
elkészítéséhez
rendelkezésre álló idő
rövidsége
-
A munkaszervezés
nehézsége (munkaidő, műszakbeosztás)
-
A team tagok napi szakmai
tevékenysége (időhiány)
|
A Zala Megyei
Kórház egyik legfőbb
erőssége a rendelkezésre
álló, jól
képzett humán erőforrás
bázis, mely a
tudatos tervezés és folyamatos
fejlesztés
eredménye. Ennek biztosítása
érdekében
nagy hangsúlyt helyezünk a jól
képzett,
tapasztalt szakemberek felvételére, illetve a
belső
személyzet hatékony
átcsoportosítására,
képzésére,
továbbképzésére.
További sikertényezőink: a menedzsment
nyitottsága,
összehangolt, egységes
működése, a
gyógyítási,
ápolási tevékenység
és gazdálkodás
egyensúlyának
fenntartása a változó
körülmények
között, a folyamatos tanulás
munkatársi és
szervezeti szinten, a munkatársak bevonása, a
szabályozott folyamatok mentén végzett
munka
(ISO rendszer), a protokollok és irányelvek
szakszerű
alkalmazása, ezek rendszeres fejlesztése,
mérése
és az eredmények
publikálása, az
innováció, a folyamatos szakmai és
technológiai
fejlődés követése.
Gyengeségeink
között említhetjük meg a
munkatársak eltérő szintű
minőségügyi
ismereteit, a nem egyöntetű támogatást a
munkatársak részéről, a
strukturált
adatgyűjtés nehézségeit (azt, hogy a
több
mint 10 év adatai, információi nem
mindig
rendszerezett formában álltak
rendelkezésünkre)
és a szisztematikus
összehasonlító adatok
hiányát.
Erősségeink és
gyengeségeink
meghatározásával,
lehetőségeinket és
fenyegetettségünket
felmérve indítottuk el az
önértékelési
projektjét, melynek során az
intézetünkben
2005 évben bevezetett projektmenedzsment
módszerét
alkalmaztuk.
Munkatársainkat
külső szakértő
támogatásával ismételt
oktatások
során készítettük fel,
melynek kapcsán
intézetünk valamennyi munkatársa
információt
kapott a tervezett munkáról és
így a
folyamat részesévé
válhatott. Az
önértékelést végző
team tagjai a
korábbi
önértékelésben is
részt
vett munkatársaink közül kerültek
ki, akik
számára külön
tréninget is tartott a
felkészítő.
A lebonyolítás
ütemtervét Gantt-diagramon
terveztük meg,
mérföldkövekként az
önértékelés és a
pályázati
anyag elkészültének legfontosabb
lépéseit
meghatározva.
|
Feladat
időszak
|
2006.
03.15.
|
2006.
03.31.
|
2006.
04.20.
|
2006.
04.28.
|
2006.
06.16.
|
2006.
06.20.
|
2006.
06.25.
|
2006.
06.30.
|
|
Kritérium
felelősök megbízása
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tájékoztatók
/ felkészítés
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Adatgyűjtés
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Megbeszélések
/ konzultációk a
tanácsadóval
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Önértékelő
jelentés
összeállítása
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyeztetések
/ kiegészítések
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Értékelés
saját munkatársak által
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Erősségek,
fejlesztendő területek meghatározása,
Igazgatásnak átadása
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nyomdatechnikai
munkák elvégzése
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Pályázat
beadása
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az elkészült
pályázati anyag
benyújtását követően 3 fős
szakértői team tartott egy napos helyszíni
szemlét intézetünkben. Az
eredményhirdetésre és
díjátadásra a 2006. november 6-8
között Budapesten rendezett EFQM Európai
Konferencia keretében került sor. A Nemzeti
Minőségi Díjat a
Vasúttörténeti Múzeumban
ünnepélyes keretek között
vehettük át, közszolgálati
kategóriában elsőként az
egészségügyi
intézmények között.
A saját munkatársainkból
álló önértékelő
team és a külső értékelők
által összeállított,
kórházunk erősségeit és
fejlesztendő területeit felsoroló
összefoglaló
értékelés az elismerésen
kívül talán a legnagyobb
hozadéka
önértékelésünknek. A
feltárt fejlesztési lehetőségek
további projektek
elindítóivá válnak
intézetünkben.
Eredményeinket összehasonlítva a
korábbi
önértékelés során
kapott pontszámainkkal
(pókháló diagram)
láthatjuk, hogy a korábbi
önértékelés során
leggyengébbnek minősített üzletpolitika,
stratégia kritérium esetében a
bevezetett intézkedéseknek
köszönhetően sikerült jelentősen magasabb
pontszámot elérnünk.
Az értékelés egyben külső
pozitív megerősítést jelentett
számunkra. Az NMD visszajelzés alapján
a pályázók
átlagánál magasabb
pontszámokat értünk el a
partnerkapcsolatok és erőforrások, valamint a
folyamatok kritériumainál. Erősségeink
és sikerre vezető módszereink
között említhetjük meg az
alábbiakat:
-
Partnerkapcsolatok
és erőforrások
|
|
Erősségek:
-
Eredményes
együttműködés a
kulcsfontosságú külső partnerekkel
(Önkormányzat, háziorvosok, betegek
hozzátartozói)
-
1993. óta
fejlesztett és működő kontrolling rendszer
-
Integrált
egészségügyi informatikai rendszer
fejlesztése
-
Beteg centrikus, a beteget
kevésbé megterhelő
technológiák kidolgozása és
fejlesztése.
|
Sikerre vezető
módszerek:
-
Szakmai- és
gazdasági eredményekről, fejlesztési
igényekről rendszeres konzultáció a
tulajdonos önkormányzattal
-
Szakmai
konzultációk,
továbbképzések tartása a
felnőtt- és gyermek háziorvosok
számára
-
Betegklubok
szervezése, előadások tartása a
betegségek prevenciója
érdekében
-
Szakmai
kapcsolattartás más
kórházakkal, benchmarking, oktatási
tevékenység (pl.: live surgery)
|
|
Folyamatok
|
|
Erősségek:
-
1995. óta ISO
szabvány szerint működtetett és
tanúsított
minőségirányítási rendszer,
egészségügyi
intézmények között
Európában elsőként.
-
Az
intézmény minden területére
és tevékenységére
kiterjedő, folyamatgazdák által
felügyelt folyamatszabályozás
(eljárás- műveletleírások,
protokollok)
-
A
betegelvárások rendszeres monitorozása
(1993.óta elégedettségi
vizsgálatok)
-
A betegigényekre
és elvárásokra
épülő új
szolgáltatások bevezetése (pl.
előjegyzési rendszer, szakambulanciák,
egyéni tálalás)
|
Sikerre vezető
módszerek:
|
A díj elnyerése,
a külső elismerés okozta
örömünkbe azonban némi
üröm is vegyült. Eredményeink
széles körben nem kerültek
publicitásra, főleg
egészségügyi berkekben nem jutott el a
hír az érintettekhez, sőt a szakmai felső
vezetés részéről a
visszajelzés csaknem teljes hiányát
kellett tudomásul vennünk. Felemás
reakciókkal találkozhattunk szóban
és írásban egyaránt nem
csak külső, hanem belső területen, saját
munkatársaink körében is, akik az
egészségügy jelenlegi
helyzetét tekintve nem látják a
minőségdíj elnyerésével
járó előnyöket. Az
egészségügy jelenlegi
helyzetét tekintve
intézményünk
szempontjából a jövőt illetően komoly
kételyek és dilemmák
fogalmazódhatnak meg bennünk nem csak a magas
szintű egészségügyi
szolgáltatás elismerése, hanem a
működés
finanszírozhatósága
szempontjából is. Mennyire lesz "kifizetődő" a
minőség? Meddig lesznek fenntarthatók
minőségfejlesztési
törekvéseink a jelenlegi gazdasági
helyzetben? Lesz-e elismerése az
egészségügy
területén belül az
egészségügyi
szolgáltatás minőségének,
meg lesznek-e "méretve" a szolgáltatók
szakmai mutatók alapján, illetve lesz-e ennek
valamilyen hozadéka? Kiírásra
kerül-e az "Egészségügyi
Minőségi Díj", melynek
kritériumrendszere már
néhány évvel ezelőtt
kidolgozásra került? Kételyeink
ellenére kórházunk
elkötelezetten tovább halad a már
megkezdett úton, melyet eddigi eredményeink,
pozitív irányba mutató
változásaink is igazoltak. Szervezeti
kultúránkba beépült a
minőségfejlesztés fogalma, mely a menedzsment
számára fontos eszköz a szervezeti
működés fejlesztéséhez.
Munkatársaink mindennapjaiba a minőség szervesen
beépült. A minőségfejlesztés
napirendi pontként szerepel minden vezetői
értekezleten és
osztályértekezleten. Fejlesztő csoportok
alakulnak a szakterületek saját
kezdeményezésére egy-egy
probléma megoldására,
munkatársaink elismerésként
értékelik, ha a team
munkájában
közreműködésre kérik fel őket.
Mindez következik
„Minőségpolitiká”-nkból
is:
„Az egészségügyi
ellátásban - s ezen belül a betegek
kórházi
ellátásában -
törvényszerű igény a minőségi
színvonal folyamatos növelése. A
betegek, az egészségügyi
ellátás
finanszírozását
nyújtó biztosítási
rendszerek, valamint az egészségügyi
ellátást végző intézetek
közös érdeke, hogy a
betegellátás folyamatában a
hatékonyság, gazdaságosság
és a minőségi színvonal
növelése egyidejűleg valósuljon meg.
Ezek komplex megvalósulása
nyilvánuljon meg mind a betegek, mind a
finanszírozást nyújtó
biztosító rendszerek
elégedettségében.
A Zala Megyei Kórház által
nyújtott szolgáltatások
minőségének folyamatos
javítása a kórház
valamennyi felső- és középszintű
vezetőjének állandó feladata amellett,
hogy a minőség követelménye
alapján minden munkatársunk
önállóan is felelős saját
munkája minőségéért!
Közös célunk
érdekében
nélkülözhetetlen, hogy valamennyi
munkatársunk elkötelezetten részt vegyen
ebben a munkában.”
|