Zala Megyei Szent Rafael Kórház hivatalos honlapja - Magas vérnyomás  
8900 Zalaegerszeg Zrínyi u. 1.
E-mail:zmkorhaz@zmkorhaz.hu
Telefon: 92/507-500
Fax: 92/331-405
 2017. november 19.
Névnap: Erzsébet
Szöveg keresés:

 
Utolsó módosítás: 2007.02.05.
Szerző: Dr. Kováts László
Látogatók: 34831

A magasvérnyomás-betegség (hipertónia)

A magas vérnyomás - orvosi nevén hipertenzió vagy hipertónia - alattomosan kialakuló betegség, amely évekig tünet- és panaszmentesen zajlik. A tartósan fennálló, kezeletlen magas vérnyomás azonban fokozatosan tönkreteheti a vérereket, súlyos szív- és agyi keringési zavarokat, veseelégtelenséget okozhat. Ezek a szövõdmények gyakran halálos kimenetelûek, ezért kapta a betegség a "néma gyilkos" nevet. A magas vérnyomás az eddig megismert leggyakoribb betegség az egész világon. Magyarország lakossága különösen veszélyeztetett, hiszen a felnõttek 20-25%-a, a 60 éven túliak több mint fele magasvérnyomás-betegségben szenved.

Mi a vérnyomás?

 A vérnyomás az az erõ, amivel a vér nyomja az erek falát. Szívünk percenként kb. 72-szer húzódik össze, és egy összehúzódáskor kb. 80 ml vért présel az erekbe, amelyek behálózzák egész testünket. A vérkeringést a bal kamra összehúzódása során a rugalmas érrendszerben létrehozott folyadéknyomás tartja fenn. A vérnyomás két értékkel jellemezhetõ. A magasabb, vagyis a szisztolés értéket a szív összehúzódásakor mérhetjük. Összehúzódás után a szív egy pillanatra megpihen, elernyed, eközben telõdik vérrel. A vérnyomás alsó, vagyis diasztolés értékét a szív elernyedésekor mérhetjük. A vérnyomás értékét a szív összehúzódásának erején kívül egyéb tényezõk is meghatározzák, úgym int a kis verõerek feszültségi állapota (nyugalmi tónusa), az érrendszer egészének a rugalmassága, a keringõ vér összmennyisége. A vérnyomás egészséges emberekben sem állandó. Pihenéskor, alváskor alacsonyabb, fizikai vagy lelki terheléskor magasabb. A vérnyomás  jellemzõen napszaki ingadozást is mutat. Reggel 6 és 10 óra között mérjük a legmagasabb értéket, majd ezt követõen fokozatosan csökken hajnalig.

Systolés vérnyomás

 

Mennyi az ideális érték?

A Magyar Hypertonia Társaság 2005. évi ajánlásában meghatározta a vérnyomás normál és kóros értékeit.

Hipertónia stádiumai

Mi okozza a magas vérnyomást?

A betegek 80-90 %-ánál a betegség pontos oka nem ismeretes, ilyenkor elsõdleges hipertóniáról beszélünk. Számos tényezõ felelõssé tehetõ az elsõdleges hipertónia kialakulásában, nevezetesen a fokozott szimpatikus idegrendszeri túlsúly, a vese által termelt bizonyos „vérnyomásemelõ” hormonok fokozott képzõdése, a megnövekedett sóbevitel, a csökkent sóürítés. Bizonyos esetekben a betegség hátterében genetikai tényezõk is állnak. A betegek kisebb hányadánál a magas vérnyomásértékek  tünetiek, részletes vizsgálatokkal a háttérben megbúvó vesebetegségek, hormonális eltérések, speciális helyen lévõ érrendellenességek felderíthetõek. Ekkor másodlagos (szekunder) hipertónia betegséget állapítunk meg, és  az alapbetegség kezelésével a vérnyomásértékek normalizálódhatnak.

Hipertónia okai

A hipertónia kialakulásában szerepet játszó tényezõk

Milyen szövõdményeket okozhat a hipertónia?    

Hipertonia szív

A betegség igen sok esetben a szövõdmények felléptéig nem okoz különösebb panaszokat. Nem specifikus, figyelemfelkeltő tünet lehet a fejfájás, fáradékonyság, szédülés, feszült alaphangulat.Az erek falára nehezedõ fokozott nyomás fokozza az érelmeszesedés (arterioszklerózis) kialakulását .Különösen megnõ az érelmeszesedés kockázata és mértéke cukorbetegség, magas vérzsírszintek, kóros elhízás és dohányzás jelenlétében. A generalizált, azaz a szervezetünk minden  verõerére kiterjedõ érelmeszesedés következtében vesemûködési zavarok, veseelégtelenség, agyi erekben vérzés, illetve elzáródást követõen agyállomány elhalás, bénulások következhetnek be. A hipertónia a szem apró ereit tönkretéve látásromlást, vakságot okozhat. Mivel a  szívünknek tartósan fokozott nyomással szemben kell dolgoznia, így szívmegnagyobbodás, szívizom állományának vérellátási zavara, szívinfarktus, szívelégtelenség léphet fel. A magas vérnyomás tehát a szív-és érrendszeri betegségek egyik fontos, de kezeléssel befolyásolható rizikófaktora.

Hogyan mérjünk helyesen vérnyomást?

 

Tanulmányok bizonyítják, hogy a magas vérnyomásban szenvedõk könnyebben lehetnek úrrá betegségükön, ha maguk is rendszeresen ellenõrzik vérnyomásukat, s errõl vérnyomásnaplót vezetnek. Az otthoni vérnyomásmérés kitûnõ lehetõséget kínál a terápia ellenõrzésére. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy ezeket a méréseket "szakszerűen" végezzük a kapott eredmények pontossága érdekében.

Vérnyomásmérõ

1. Vásároljunk megfelelõ készüléket!

A vérnyomás mérésére háromféle mûszert ismerünk: az ujjunkon, a csuklónkon vagy a felkarunkon mérõ készülékeket. A vérnyomásmérõk közül a legelõnyösebb és a legpontosabb a hagyományos higanyos vérnyomásmérõ. Sokkal kényelmesebbek a félautomata vagy az automata készülékek, azonban ezek nem jól használhatóak szívritmuszavarokban, illetve elõrehaladott arterioszklerózisban, amikor nagyon merevek az artériák. A csuklón mérõ készülékek vásárlása elõtt is fontos összehasonlító méréseket végeztetni. Mielõtt valamelyik mellett döntenénk, ajánlatos kikérnünk kezelõorvosunk véleményét.

2. Figyeljünk a mandzsetta méretére!

Aki felkarmérõt alkalmaz, figyeljen arra, hogy a készülékhez tartozó mandzsetta elég széles legyen. Általános szabály, hogy minél nagyobb a felkar kerülete, annál szélesebbnek kell lennie, mert ha nagyon keskeny, akkor magasabbak, ha túlságosan széles, alacsonyabbak lesznek a mért értékek. A készülékeken "széria felszerelésként" alkalmazott mandzsetták az emberek háromnegyedéhez illeszkednek. Amennyiben a felkar kerülete 24 cm alatt vagy 32 cm fölött volna, szerezzük be a megfelelõ méretû mandzsettát.

3. Vegyük le kabátunkat és ingünket!

Ez az intelem természetesen csak akkor helyénvaló, ha felkaros készülékünk van. Ugyanis az ingünk ujját feltûrve az elszoríthatja a karunkat, és ez a mérési eredményt meghamisítja.

4. Mérjünk mindig a szív magasságában!

Akármilyen készüléket alkalmazunk, a mandzsettának minden esetben a szív magasságában kell lennie. Ha tíz centiméterrel lejjebb kerül, a mérési eredmény mind a felsõ, mind az alsó (szisztolés és diasztolés) érték tekintetében nagyjából hét higanymilliméterrel magasabb lesz a valóságosnál. A felkaron végzett mérések esetében a mandzsettának hozzávetõleg 2,5 centiméterrel a könyök fölött kell elhelyezkednie, úgy, hogy a szenzor az ütõér fölött foglaljon helyet. Csuklón történõ mérés esetében helyezze a kezét egy halom könyvre vagy egy párnára. Némelyik csuklómûszernél a burkolat szolgál támasztékként.

A jobb és bal karon mért értékek eltérõek lehetnek. A vérnyomást általában a bal karon mérjük, de ha a jobbon magasabb értékeket kapunk, akkor ott ellenõrizzük rendszeresen.

5. Nyugalmi helyzetben mérjünk!

Mérés elõtt lazítsunk! A lazítás csökkenti az értékeket, ezért a mérés elõtt kapcsolódjunk ki öt percre. Azonban ha ezt megelõzõen stresszes állapotban voltunk, vagy megerõltetõ fizikai munkát végeztünk hagyjunk magunknak ennél több idõt. A mérések elõtti 20-30 percben ne dohányozzunk, ne fogyasszunk koffein tartalmú italokat.

6. Tartsunk meghatározott idõpontokat!

A vérnyomásunk az egész nap folyamán ingadozik, ezért lehetőleg azt mindig azonos időpontban mérjük. A legjobb közvetlenül felkelés után, majd eleinte délben és lefekvés elõtt is mérni. Jól beállított vérnyomás esetén elég naponta egy alkalommal, abban az idõpontban ellenõrizni, amikor a legmagasabb értékeket észleltük. Amennyiben ismételt méréseket végzünk, a két mérés között legalább 3-5 perc teljen el. Azoknál a felkaros készülékeknél, amelyeket kézi erõvel kell felpumpálni, vegyük figyelembe az alábbi kiegészítõ tanácsokat:

7. A mandzsettát a mérést megelõzõen légteleníteni kell.

Ha a pumpálást megelõzõen levegõ marad a mandzsettában, a valósnál magasabb értékeket kapunk.

8. Ne pumpáljuk fel túlságosan a mandzsettát!

A mandzsettát gyorsan pumpáljuk fel 20-30 higanymilliméterrel a várható szisztolés érték fölé. A túlzott felpumpálás a kellemetlen érzés mellett a ténylegesnél magasabb mérési eredményekhez vezethet.

9. Lassan engedjük ki a levegõt!

Ha nagyon gyorsan engedjük ki a mandzsettából a levegõt, túlságosan alacsony értékeket kapunk, és fordítva. Akkor lesz korrekt az eredmény, ha a nyomás két pulzusütés között mintegy 2 higanymilliméterrel csökken. Ez általában azt jelenti, hogy a tulajdonképpeni mérés körülbelül 30-40 másodpercig tart.

Hogyan éljünk, ha magas a vérnyomásunk? 

Egészséges ételek
  • Fontos a visszafogott sófogyasztás.
  • A rendszeres dinamikus testmozgás, mégpedig legalább hetente háromszor, úgy, hogy örömünket leljük benne, és az életkorunknak megfelelõ maximális pulzusszámunknak 60-75%-át elérjük!
  • Súlyfeleslegünket csökkentsük fizikai aktivitásunk fokozásával, a kalória bevitel csökkentésével!
  • Együnk rostos ételeket, melyek a fölösleges zsiradékot kisöprik szervezetünkbõl, egyúttal karbantartják bélmozgásunkat!
  • Kerüljük a túlzott kávéfogyasztást, igyunk helyette gabonakávét, zöld- vagy vörösteát.
  • Ne dohányozzunk!
  • Tanuljunk meg relaxációs technikákat, például az autogén tréninget a stressz hatásainak ellensúlyozására!
  • Együnk káliumban és magnéziumban gazdag, zsírszegény ételeket, friss zöldségeket, gyümölcsöket!

 

A magas vérnyomás nem gyógyszeres kezelése


Módszerek Vérnyomáscsökkentés Megjegyzések
Testsúlycsökkentés kb. 2-3 Hgmm/kg a leghatékonyabb terápia túlsúlyos hipertóniásoknál
Sómegvonás kb. 5-7 Hgmm szisztolés
kb. 3-5 Hgmm diasztolés vérnyomás csökkenés
különöseb hatékony sóérzékenység és öröklött  hipertónia esetén
Káliumban gazdag táplálkozás kb. 3-5 Hgmm diasztolés vérnyomáscsökkenés veseelégtelenség esetén ne, vagy nagyon óvatosan
Gyümölcs és zöldség zöldség-
gyümölcs zsírszegény étrend mellett
kb. 7/3 Hgmm
kb. 11/6 Hgmm vérnyomáscsökkenés
különösen hosszú távon hatékony
Alkoholmegvonás 
(< 30 g)
túlzott fogyasztásnál
kb. 5-10 Hgmm
szisztolés és diasztolés vérnyomáscsökkenés
különösen hatékony
Testedzés/sport kb. 5-10 Hgmm
szisztoles és diasztolés vérnyomáscsökkenés
Pl. napi fél-egy óra tréning 
legalább 3 hónapig
 

A hipertónia betegség kezelésérõl általában

 

Széleskörû nemzetközi vizsgálatok eredményei igazolják,hogy a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozás szoros összefüggést mutat  a szisztolés nyomásértékkel, így a vérnyomás erélyes kezelése elengedhetetlen.

Az elsõ orvosi vizitek során megtörténik a betegek általános állapotának, a fennálló hipertónia súlyosságának meghatározása, a kardiovaszkuláris rizikóstátusz felmérése.

Ehhez különféle vizsgálatok szükségesek, többek között EKG,echokardiográfia, laboratóriumi vér-és vizeletvizsgálatok,szemfenéktükrözés, radiológiai vizsgálatok.

Mindezek ismeretében a kezelõorvos dönt a gyógyszeres terápia szükségességérõl és módjáról.

A magas vérnyomás nem múló betegség, ezért ritka kivételektõl eltekintve folyamatos és állandó gyógyszerelést igényel.

A különbözõ vérnyomáscsökkentõk különféle módon hatnak, nem ritkán több gyógyszer kombinációja hozza meg a kívánt eredményt.

A megfelelõ terápia beállítása hosszabb ideig tarthat, így az együttmûködés és türelem mind a beteg, mind a kezelõorvos részérõl elengedhetetlen.

Az optimális terápia megválasztásában sokat segít a rendszeres otthoni vérnyomásmérés és errõl napló vezetése, illetve a 24 órás folyamatos vérnyomás-monitorozás.

Az ajánlott célvérnyomásérték hypertoniás betegekben


Betegcsoport Célvérnyomás-érték (Hgmm) eseti mérés alapján
Hipertóniás populáció <140/90
Cukorbeteg hipertóniás populáció <130/80
Cukorbetegség vagy hipertónia okozta vesekárosodás <<130/80
Idõskor, izolált szisztolés hipertónia <140/90
Krónikus veseelégtelenség, vagy vesetranszplantáció utáni állapot <130/80
Vesepótló (dialízis) kezelés <140/90
<< = 1 gramm feletti fehérje-vizelés esetén <125/75



nyomtatoNyomtatható verzió