Zala Megyei Szent Rafael Kórház hivatalos honlapja - Gyermekosztály - Ismeretterjesztő anyagok  
8900 Zalaegerszeg Zrínyi u. 1.
E-mail:zmkorhaz@zmkorhaz.hu
Telefon: 92/507-500
Fax: 92/331-405
 2017. november 17.
Névnap: Hortenzia, Gergő
Szöveg keresés:

 
Utolsó módosítás: 2010.09.14.
Látogatók: 23982

Ismeretterjesztő anyagok

Lázcsillapítás csecsemő és gyermekkorban

Normál körülmények között az egészséges gyermekben a testhőmérséklet napszaki ingadozást mutat, mely összefüggésben áll az étkezéssel, folyadékfogyasztással, testmozgással, környezeti hőmérséklettől.

Hogyan és hol mérjünk lázat?

  • Rectálisan – higany és digitalis lázmérő egyaránt alkalmas

    • csecsemő és kisdedkorban ajánlatos így hőmérsékletet mérni

    • az itt mért hőmérséklet a maghőmérséklet, a leolvasott értékből 0,5°C ot le kell vonni a teshőmérséklet kiszámításához (így azonos értéket kapunk, a hónaljban mérttel).

  • Hónaljban: - higany és digitalis lázmérő egyaránt alkalmas

    • 3 éves kortól alkalmazható

    • a maghőmérséklet 0,5°C magasabbnak számítandó

  • A fülhőmérők (elektromos):

    • nem elég pontosak, alacsonyabb hőt mutathatnak mert a készülék sokszor a a hallójárat falának hőmérsékletét méri.

Mit nevezünk láznak?

Láznak nevezünk minden testhőmérséklet emelkedést, amely nem meleg környezet vagy fokozott testmozgás eredménye.

Az emelkedett testhőmérséklet alapján (hónaljban mérve) megkülönböztetünk:

  • hőemelkedést 37,2 -38,2°C

  • mérsékelt lázat: 38,3 -39°C

  • magas lázat: > 39,1°C

Természetesen lázas állapot esetében is igaz, az egészséges körülmények között is észlelt testhőmérséklet napi ingadozása, étkezéssel valamint környezeti körülményekkel való összefüggése.

Amit a lázról tudni kell:

  • 40°C alatti láz veszélytelen.

  • Láz – gátolja a kórokozók szaporodását.

  • Láz esetén a szervezet védekező képessége felgyorsul, ez kedvező a kórokozó elpusztításának szempontjából.

Mikor csillapítsunk lázat?

    • a vélemények megoszlanak, 39°C feletti hő esetén ajánlatos, rossz közérzet esetén mérsékelt láznál is lehet lázat csillapítani

    • hőemelkedés esetén nem szükséges a lázcsillapítás

Hogy csillapítsuk a lázat?

Fizikális lázcsillapítás:

  • Gyakorlatilag mellékhatás mentes

  • Gyógyszeres lázcsillapítással vagy önállóan is egyaránt hatásos

  • Hűtöfürdő

    • a testhőmérsékletű fürdővizet fokozatosan hűtjük le 29 -31°C-ig

    • hatásosabb a hűtés ha csak a mellig ér a víz

    • a szabadon maradó testfelületet az összekevert vízzel folyamatosan locsolgatjuk

    • ne folytassuk a hűtést ha a testhőmérséklet 38 °C alá csökken, mert didergés lép fel és a hőmérséklet emelkedni fog

  • Borogatás

    • az ehhez használt ruha állott vizes legyen

    • a törzset - vagy a teljes a testet kell borogatni ( nem a végtagokat)

    • ügyelni kell a vizes ruha helyes felhelyezésére és gyakori cserélésre

    • ne folytassuk a hűtést ha a testhőmérséklet 38 °C alá csökken ( mert didergés lép fel)‏

  • Fontos a fizikális lázcsillíptás kapcsán:

    • Lázas gyemeket SOHA ne takarjunk be paplannal, takaróval, mert ezzel hőpangás jön létre!

    • Szívbeteg gyermek fizikális lázcsillapítása otthoni körülmények között, csak szoros felügyelet mellet, nagyon óvatosan végzendő. Amennyiben szederjesség, remegés tünetei erősödnek a borogatást azonnal abba kell hagyni, a beteg testét szárazra kell törölni és kitakarva hagyni.

Gyógyszeres lázcsillíptás

      • gyógyszerek helyreállítják a hőszabályozó központok normális működését

      • a hűtéssel történő szubjektív kellemetlenségek csökkenthetőek

      • használható hatóanyagú készítmények:

        • acetaminophen (10mg/kg /dózis – 6 óránként)

        • ibuprofen (10mg/kg /dózis – 6-8 óránként)

    • aminophenason, noraminophenason (10mg/kg/ dózis – 6óránként)

Sürgősen orvos felkeresése javasolt, ha a gyermek lázas és:

    • 3-6 hónaposnál fiatalabb csecsemö;

    • Erös fejfájása, tarkó merevsége van vagy ha a fény zavarja;

    • Légzése nehezitett, fullad;

    • Nem iszik;

    • Folyamatosan hány;

    • Aluszékony vagy zavart ;

    • Heves fájdalma van;

    • Börén vörös–lila foltok, vérzések vagy kiütések jelentkeznek;

    • Nem javulnak tünetei 48 óra után sem



Csecsemőtáplálás

A megfelelő táplálási szokások kialakítása csecsemőkorban elengedhetetlen mind a csecsemő mind a szülők számára. A cél nem csak a megfelelő tápanyagbevitel biztosítása, de a nyugodt családi környezet kialakítása is.


Táplálás az első 6 hónapban

Az újszülött táplálására ebben az időszakban a legalkalmasabb az anyatej. A szoptatásról bővebben egyéb ismeretterjesztő anyagunkban olvashat.

Tápszeres kiegészítés az anyatej mellett

Amennyiben nem termelődik elegendő anyatej ahhoz, hogy a csecsemő megfelelő fejlődését biztosítsa, „1”-es jelzésű tápszerrel etethető a csecsemő. Az üveg cumiján ne legyen akkora a lyuk, hogy a csecsemő minden erőfeszítés nélkül jusson a táplálékhoz, mert ez a nehezebb, mellből szopással szemben érdektelenné teheti.

Táplálás a második 6 hónapban

4-6 hónapos kor körül a csecsemő emésztése megközelíti a felnőttét. Fogai nőni kezdenek, egyre jobban érdeklődik környezete iránt, egyre aktívabb.

A második 6 hónapban a csecsemő tápanyagigényét fedezni lehet a kornak megfelelő tápszerekkel. Ezzel ellentétben az anyatej már nem tartalmaz eleget minden tápanyagból. Ez főleg a vastartalomra igaz, ezért a kizárólag anyatejjel táplált csecsemők 4-6 hónapos kor után vastartalmú táplálékok bevezetését igénylik.

6-12 hónap között a csecsemő fokozatosan hozzászokik a szilárd táplálékokhoz és a cumisüvegből vagy pohárból iváshoz, ezzel párhuzamosan csökken az anyatej igényük, így a tej mennyisége is fokozatosan csökkenni kezd. A szoptatást lassan felválthatja a tápszeres táplálás, amint megszűnik teljesen a tejtermelés.

A cumi nyílása akkora legyen, hogy felfordítva a tej csak lassan csepegjen át rajta. Ügyeljünk arra, hogy levegőt ne szívjon a baba az üvegből. A tápszert melegítsük testhőmérsékletűre (ellenőrizhetjük ha néhány cseppet a csuklónkra cseppentünk). Időnként kis mennyiségű bukás előfordulhat minden babánál. Az etetés 5-25 percig tartson a baba evési ritmusától függően. Mindig egy kicsivel több tápszert készítsünk, mint amennyit átlagban elfogad a baba, mert étvágya a nap során változó lehet. Ne erőltessük, az evést, ha már jóllakott, a maradék tápszert öntsük ki.

A tápszerekben több tápanyag található, mint az anyatejben, ennek magyarázata, hogy az anyatej felszívódása jobb a tápszerekhez képest.

Ha a csecsemő már elég idős, lehet, hogy ugyanolyan szívesen elfogadja a poharat, mint a cumisüveget. Ilyenkor a cumisüveg használata akár ki is maradhat.

A szükséges tápszermennyiség

Az igényelt tápszermennyiség egyénenként változik hasonló korú babák között is, továbbá a nap folyamán is. Ritkán igényelnek 200-250 ml-nél többet. 6 hónapos kor után ritka hogy a tápszer, vagy az anyatej az egyedüli tápanyagforrás, de továbbra is fontos, pl. kálcium bevitel szempontjából.

Ritkán szükséges napi 1 liternél nagyobb mennyiségű tápszer adása. A nagyobb mennyiségű tápszer elveheti egyéb, fontos táplálékoktól a gyermek étvágyát. Amikor tápszerigénye meghaladja az 10 decit, zöldségek, gyümölcsök bevezetése ajánlott. Egy éves korig tehéntej adása nem javasolt allergizáló hatása, nehezebb emészthetősége, továbbá magas fehérje és sótartalma miatt. Egy éves kor alatt tehéntej adása bélvérzést okozhat, ami fokozza az egyébként is fennálló élettani vérszegénységet. Vas tartalma pedig alacsony, ez tovább súlyosbítja a vérszegénységet. Esszenciális zsírsavtartalma is alacsonyabb a tápszerekhez viszonyítva. Zsírszegény tej adása esetén bár alacsonyabb a kalória bevitel, a fehérje és sóterhelés ugyanolyan, vas tartalma a teljes tejhez hasonlóan alacsony. A kisebb kalória bevitel miatt azonban többet igényelnek a csecsemők, vagy egyéb táplálékokból igényelnek többet.

A kiegészítő táplálás bevezetésekor fontos szempontok:

- 4 - 6 hónapos kor körül kezdődjön

- kerüljük az allergizáló táplálékokat – tehéntej, tojás, hal, szójabab

- megfelelő életkorban inkább a pohár használatát részesítsük előnyben a cumisüveggel szemben

- egyszerre csak egy kiegészítő táplálékot vigyünk az étrendjébe, új ételek bevezetése között teljen el 3-4 nap a nem kívánt hatások azonosítása érdekében

- kezdjük a déli etetés (tápszer/anyatej) előtt az újdonságok kínálását, egyszerre kis mennyiséggel pl. 1-2 teáskanálnyival

- egy etetés teljes átváltása 2-3 hetet is igénybe vehet

- legutoljára a reggeli és esti anyatejes vagy tápszeres táplálást váltsuk ki

- a táplálékok legyenek kalóriadúsabbak az anyatejnél

- vas tartalmú ételek – hús, vassal dúsított gabona – bevezetése szükséges

- megfelelő cink bevitel hús, tejtermékek, rizs adásával biztosítható

- az anyatejes táplálást 1 éves korig ajánlott folytatni, ezt követően tápszer vagy tehéntej (nem több mint fél liter) adható

- folyadék kiegészítésként anyatej, tápszer vagy víz javasolt, gyümölcslé maximum-1-1,5 dl naponta, csak szénsavmentes készítmények

Etetések száma

Az első évben az etetések száma fokozatosan csökken, a születés utáni 8 vagy több etetés 1 éves korra napi 3-4 főétkezésre és a köztes kis étkezésekre csökken. Az etetések közötti idő egyénenként változó, általában 3-5 óra. Ahogy nő a csecsemő, az igény szerinti étkezéseket lassan a család étkezési rendjéhez lehet alakítani.

Kiegészítő táplálás

Házi készítésű és kereskedelemben kapható bébiételek egyaránt alkalmazhatóak. Húst és egy fajta zöldséget tartalmazó levesek népszerűek, de kalóriatartalmuk alacsonyabb. Puding és egyéb édességfélék kedveltek a gyermekek körében, de kalórián kívül tejet és tojást, ezen kívül kevés hasznos tápanyagot tartalmaznak, ezért csak korlátozott mennyiségben ajánlott a fogyasztásuk. Cumisüveg hosszas használata fogszuvasodásra hajlamosít.

Gyümölcsök – először gyümölcslé és pép formájában

  • első lehet az alma vagy őszibarack

  • további idénygyümölcsök - sárgadinnye. meggy, cseresznye, szilva, körte, déligyümölcsök.

  • aprómagvas gyümölcsöket 1 éves kor alatt ne kapjanak

Főzelékek:

  • kezdjük burgonyával, ami egyéb főzelékek sűrítésére is használható

  • majd sorban: sárgarépa, cékla, saláta, sütőtök, brokkoli, kelbimbó, spenót, zöldborsó, zöldbab, spárga.

  • Kelkáposzta, karalábé, karfiol csak 8 hónapos kor után

  • Spenót, sóska a magas oxalát tartalom miatt csak heti egy alkalommal

Húsok és tojás

  • Sovány baromfi és sertés – főzelékek dúsítására alkalmas turmixolt formában

  • Hal adása előnyös zsírsav összetétele miatt, de allergiás reakció kialakulhat

  • Csirkemáj hetente egy alkalommal

  • Tojássárgája: 8 hónapos kortól

  • Tojásfehérje: 1 éves kortól

Fontos!

  • Egy éves kor alatt magas pollentartalmuk miatt méz és gyógyteák nem adhatók

  • glutén tartalmú (kenyér, kifli, babapiskóta) készítmények sem ajánlottak 1 éves kor alatt

  • Olajos magvakat allergizálódás veszélye miatt ne adjunk

  • 6 hónapos kor után növényi olaj adása szükséges (1 dl főzelékbe 1 kávéskanál)

  • Az ételeket ne sózzuk és cukrozzuk.

  • Enyhe fűszerezés egy éves kor után javasolt

Rágcsálnivalók

    • 8-9-ik hónaptól puha zöldségdarab, sárgadinnye, banán, puffasztott gabonakészítmények

  • Nem adható: cukorka, cseresznye, kukorica, dió, kemény, nyers gyümölcs, vagy zöldségdarab, mivel nagy a félrenyelés, esetleg fulladás veszélye.

Az evést ne erőltessük, ne forszírozzuk a nagyobb mennyiségű táplálék elfogyasztását, mint amennyit a gyermek elfogad. Megfelelő súlyfejlődés és növekedés esetén a kalóriabevitel igényének megfelelően kielégítő.

A kecsketej

2007. augusztusában 17 felnőtt beteg került be kórházunk fertőző osztályára vírusos agyhártya-agyvelőgyulladással. A megbetegedéseket fertőzött kullancs által megcsípett kecskék teje okozta. A médiában nagy figyelmet kaptak a történtek, ez adja aktualitását annak, hogy eloszlassuk a tévhiteket, illetve a gyermekek számára biztonságos alkalmazásról beszéljünk.

Tévhitek

- Védettséget ad a parlagfű allergia ellen, mert a kecskében kialakul az ellenanyag, mely a tej révén átjut az emberbe és annak védettséget nyújt!

Tudományos kutatás ezt az állítást nem támasztja alá. Az immunológiai ismeretek alapján sem képzelhető el, mivel a kecske szervezete csak akkor védekezne, ha a parlagfüvet idegen anyagként ismerné fel, illetve ha megeszi a parlagfüvet, az a gyomrában alkotóelemeire bomlik, ezért nem képződik semmiféle ellenanyag.

- Nem alakul ki allergia a kecsketej ellen!

Ezt az állítást számos - eseteket bemutató - orvosi közlemény cáfolja. A jelen kutatások alapján előfordulási gyakorisága kisebb, mint a tehéntej allergiának.

- Tehéntej allergiás beteg biztonsággal fogyaszthatja más emlősállat tejét, valamint az ezekből készült tejtermékeket!

A vizsgálatok szerint erős kereszt reakció mutatható ki a tehén- és a kecske-, valamint a juhtej között. Ez azt jelenti, hogy a tehéntej allergiás betegben más emlősállat teje a tehéntej által okozott tünetekhez hasonlóakat okozhat.

Csecsemők

A csecsemők megfelelő fejlődése és egészsége érdekében 6 hónapos korig a kizárólagos szoptatás, kiegészítő táplálék mellett pedig 12 hónapos korig vagy azután is javasolt annak folytatása az édesanya és a baba igénye szerint.

Ha az édesanya nem akar szoptatni, vagy azon ritka eset áll fenn, hogy nem tud illetve nem szabad, akkor elsőként a standard tehéntej alapú tápszer választandó. Egyéb, szója-, kecsketej alapú vagy más speciális tápszer használata csak orvosi indok alapján ajánlott. Tehéntej allergia megelőzésére illetve annak kezelésére is számtalan gyógytápszer áll rendelkezésre, melyekben megfelelő a vas és az ásványi anyag tartalom illetve biztosítja a csecsemő optimális fehérje és kalória bevitelét.

12 hónapos korig kerülendő a tehén-, a kecske- vagy más emlősállat tejének adása.


Gyermekek

A kecsketej szegény vasban, folsavban, D- és B12 vitaminban, ezért ennek tartós és főleg kizárólagos fogyasztása vashiányos vagy megaloblastos vérszegénységhez vezet.

A nyers tejben számos kórokozó előfordulhat, melyek a már említett agyhártya-agyvelőgyulladást illetve Q-lázat, toxoplasmosist vagy brucellosist okoznak.

Ha a kecskét fertőző kullancs csípi meg, akkor gyakran semmilyen tünet nem észlelhető az állatnál és gyorsan átvészeli a fertőzést, miközben vírus ürül a tejjel. Ezért a tej és a tejtermékek csak hőkezelés után fogyasztható biztonsággal, a vírus már 65 C-on elpusztul.

Csecsemőkor után megfelelően vegyes táplálás (hús, tojás, tehéntej) vagy vitaminpótlás (vas, folsav, B12 vitamin) mellett a hőkezelt vagy kereskedelmileg pasztörizált kecsketej és tejtermékek az étrendbe fokozatosan beépíthetőek.

Számos téves információt lehet olvasni ebben a témában az újságokban és az interneten, ezért, ha kérdés merül fel forduljon bizalommal gyermekorvosához!

Égés

Mérgezés

Lázgörcs

Hányás, hasmenés

ASTHMA BRONCHIALE


Az asthma a légutak krónikus gyulladásos megbetegedése. A krónikus gyulladás következtében a légutak érintettsége, légúti szükület jön létre.

A megbetegedések száma világszerte nő (ennek oka elsősorban a környezeti ártalmak fokozódása). Sok a nem diagnosztizált eset!

Kialakulása: öröklődő hajlam + környezeti tényezők

Kialakulásában szerepet játszó tényezők: genetikai tényezők +

  • méhen belüli környezet

  • csecsemőkori táplálás

  • későbbi táplálás

  • otthoni környezet

  • légúti fertőzések

  • környezeti allergének (pollen, atka, penészgomba..)

  • dohányzás!

  • környezet szennyeződés

Tünetek: nehézlégzéses panaszok, mellkasi szorító érzés, száraz köhögés –gyakran éjszaka és reggel, sípoló légvételek, kísérő betegségként ekcéma, rhinitis.

A tüneteket súlyosbító tényezők: fizikai terhelés, légúti vírusfertőzés, allergének(állati szőr, háziporatka, pollenek), légúti irritánsok(dohányfüst, levegőszennyezettség), pszichés tényezők(sírás, nevetés), időjárási tényezők(hőmérsékletváltozás, hideg, száraz levegő), asthma családi halmozódása.

Hogyan diagnosztizáljuk?

  • részletes kikérdezés, panaszok jellege, tünetek jelentkezésének ideje/gyakorisága (napszak, évszak, fizikai terhelés, pszichés tényezők). Tápanyag allergia szerepel-e az anamnézisben?- tehéntej, tojás-és szója allergia a leggyakoribb allergének; a tápanyag allergia is okozhat légúti tüneteket

  • Fizikális vizsgálat: mellkas alakja (gyakran hordó alakú), tüdő hallgatózási lelete, szénanátha tünetei fennállnak-e..)

  • Mellkas röntgen felvétel – kezdeti kivizsgáláskor mindenképpen javasolt

  • Vérvétel, bőrpróba, légzésfunkciós vizsgálat(nagyobb gyermekeknél-5,6 éves kortól), allergiás és nem allergiás kórformák elkülönítése

Az asthma kezelése: komplex, egyénre szabott terápia!

Lényegében egy gyulladásos folyamattal állunk szemben: a hörgők fala oedemás, faluk megvastagodott, különböző sejtek felszaporodása jellemző. A nyák felszaporodik és légúti szűkületet okoz. A károsodott hörgőfalon keresztül könnyebben átjutnak az allergének és egyéb gyulladást okozó anyagok. A krónikus gyulladás szerkezeti változáshoz vezet, végül a folyamat visszafordíthatatlanná, irreverzibilissé válik.

A tartós kezelésben a gyulladáscsökkentő szerek vették át a szerepet, a másik fő irányelv a hörgtágító szerek vezető szerepe akut roham oldásában. További célkitűzés a lokális, helyileg ható szerek mind szélesebb körben való elterjesztése - az inhalativ szerek rögtön oda kerülnek, ahol hatniuk kell! Manapság már vannak speciális, kisgyermekeknek kifejlesztett segédeszközök.


(Első) asthmás roham: ijesztő lehet: nagyon fontos a nyugalom megőrzése! Jellemző a légzésszám növekedése, az orrszárnyak mozgása, bordaközi belégzés, esetleg az ajkak lilás-szürkés elszíneződése, a gyermek nehezen veszi a levegőt. Ilyen tünetek esetén mentőt kell hívni, a gyermeket addig is ülő helyzetben tartani, mert ez megkönnyíti a légzési segédizmok munkáját. Esetlegesen, ha otthon van hörgtágító szer, alkalmazható!

Kiegészítő terápia:

  • Fizioterápia, légzőgyakorlatok elsajátítása - tüdő, szív, vázizmok működésést segíti + légúti tapadós váladék eltávolításában is segít

  • Sport: AJÁNLOTT!!, minden forma, különösen az úszás. A testnevelés óra alóli felmentés nem indokolt, terhelésre jelentkező panaszok esetén a spray-k megfelelő használatát kell elsajátítani, kitapasztalni!

  • Alternatív terápiák: Sóterápia, Barlangterápia: különleges klimatikus viszony jellemző, a gyermeknek élményt nyújt, emellett terápiás haszna van

Gondozás:

Nagyon fontos a szülő/gyermek és a gondozó orvos között a jó kapcsolat kialakítása, az együttműködés, a tünetek felismerése, a gyógyszerelés megfelelő elsajátítása.

Környezeti tényezők kiiktatása!!:

  • háziállat lakásból történő eltávolítása

  • gyomtalanítás

  • dohányfüst kerülése!

  • atka ellenes szerek

  • plüssállatot ne tartsunk, illetve havonta mosógépben kimosni őket

  • étel-allergén expozíció csökkentése, szoptatás az első 6 hónapban!!!!

  • Fontos szerepe van a fiatal életkorban lezajló vírusos légúti betegségeknek. Ezek kerülése gyakorlatilag a gyermekközösségek elkerülését jelenti, ami szintén sokszor nem valósítható meg.

RHINITIS ALLERGICA (SZÉNANÁTHA)

Gyermekkori rhinitis leggyakoribb okai: allergia és fertőzések

Rhinitis allergica: orrnyálkahártya + orrot bélelő szövetek nem fertőzéses erdetű gyulladása. A gyulladást kiváltó anyag általában belégzéssel kerül az orrnyálkahártyára, de ételek, gyógyszerek is fenntarthatják: krónikus gyulladás, szövetkárosodás jön létre, a nyálkahártya védőfunkciója csökken, baktériumok elszaporodása fokozódik, szövődmények alakulhatnak ki (arcüreggyulladás, középfül gyulladás, orrpolipózis)

Tünetek: orrfolyás, tüsszögés, viszketés, orrdugulás, kötőhártyagyulladás

A gyermekek kb. 10%-át érinti, serdülők/felnőttek kb. 20%-át érinti

Dohányfüst: légúti nyálkahártya túlérzékenység kiváltásában fontos

A betegség kialakulását befolyásolja: allergén mennyisége, behatás ideje, öröklött hajlam, egyéb faktorok

Az allergiás rhinitisnek két fajtája van:

1. szezonális (szénanátha)

2. perenniális (egész évben tartó: itt az orrdugulás (nem az orrfolyás) sokkal kifejezettebb, a tünetek éjjel roszabbodnak, viszketés kevésbé jellemző)

Diagnózis:

  • Anamnézis (tüneti napló vezetése javasolt!)

  • Fizikális vizsgálat

  • Fülészet szakvizsgálat

  • Bőrpróbák

  • Össz IgE: nem olyan specifikus: allergiás náthás gyermekek<50%-ban emelkedik, normális összIgE szint nem zárja ki az allergiát!

Kezelés:

1. allergén kerülése - Allergén kerülési tanácsok: Pollenforrás kerülése (nyaralás tervezése, pollennaptár), magas pollenszám esetén lakásban maradni, ajtót/ablakot bezárni, szabadban kerülni a játékot, gyakori arc és hajmosás ilyenkor.

2. Környezetrendezés, életmód változtatás (penészgombák és háziporatkák elszaporodása gyakoribb ott, ahol légmentesen záródó ablakok vannak-újabban jellemző), allergént nem átengedő matrac, párna, takaró; gyakori porszívózás; allergiás gyermek ne legyen a helységben takarítás alatt és utána két órával; szőnyeg, tollpárna, gyapjútakaró kerülése; ágyneműt egy-két hetente kimosni; nedves portörlés; relatív páratartalom<50% legyen; atkaölő kémiai anyag; kárpitozott bútorok portalanítása; a játékállatokat ki kell porszívózni, háziállat lakásban ne tartózkodjon

3. Gyógyszeres terápia: lépcsőzetes!: allergén kerülése és környezetrendezést követően: szájon át antihisztamin (pl.: Zyrtec); orrspray, szemcsepp; lokális szteroidos orcsepp (Rhinocort). Jótékony hatású lehet fiziológiás sóoldattal való rendszeres orrmosás!

Specifikus immunterápia: a szervezetet fokozatosan növekvő adagú specifikus allergénnel (pl. parlagfű kivonat) hozzászoktatjuk a kiváltó allergénhez (hatásos elsősorban: virágpor, háziporatka, macskaszőr allergia esetén).


Életkor

Gyakori allergén

Megbetegedés

Néhány hetes

Étel (tehéntejfehérje)

Ekczema

Gyomor-bélrendszeri panaszok

Csecsemő-és kisded (ált. 3 éves kor után)

Általában légúti allergén

Asthma bronchiale

5-6 éves kortól

Szinte mindig légúti allergén

Orr-és kötőhártya gyulladás


ÉTELALLERGIÁK


Élelmiszerallergiák: meghatározott táplálékantigén által kiváltott immunreakció. 1-3 évesek 8-10%-a, felnőttek 1-2%-a érintett. Gyermekkorban a leggyakoribb a tehéntej-allergia.

Kialakulása: a bélnyálkahártya krónikus gyulladása zajlik ilyenkor. A sérült helyen az allergének a bőrbe, tüdőbe jutnak, így gyulladásos reakció jön létre. Ha a bélnyálkahártya gyógyul, a bőrtünetek általában elmúlnak..

Ételallergiák: minden élelmiszer okozhat allergiát.

  • tünetek ált. az étkezést követő néhány órán belül jelennek meg

  • nem anyatejjel táplált csecsemőnél a tehéntej alapú tápszerben lévő fehérje okozza

  • anyatejes csecsemőnél az anya által elfogyasztott táplálék lehet az ok

  • kialakulása csecsemő és kisgyermekkorban a leggyakoribb

  • főként a táplálékban található fehérjék okoznak tüneteket

  • leggyakoribb ok: tej, tojás, gabona, hal, szója; nagyobb gyerek: adalékanyagok, ételszínezék, tartósítószer, zöldség/gyümölcs

  • előfordul, hogy csak az emésztés során keletkező vegyületre allergiás: a tünetek később jelennek meg (néhány óra múlva –pl.:szójaallergia)

  • előfordul, hogy főzve/sütve már nem allergizál az adott táplálék vagy fordítva: nyersen nincs allergia

  • Az azonos szerkezeti elemeket tartalmazó allergének ún. keresztreakciót okozhatnak. Pl: pollenallergia+gyümölcs/zöldség allergia

Tünetek: hányás, bágyadtság, hasi fájdalom, haspuffadás, hasmenés, a székletből gyakran mutatható ki vér. Bőr: ekczema, urticaria. Légúti tünetek: nehézlégzéssel járó hörgőgyulladás. Jellemző lehet, hogy a súlygyarapodás lelassul, felszívódási zavar alakul ki. Köldök körüli hasfájás gyakori iskolás gyermekeknél.

Gyógyulási arány: 6 éves kor után a táplálékallergia gyógyulási aránya sokkal kisebb, mint a korai életkorban. A csecsemők tehéntejallergiája kb. 60-70 %-ban megszűnik, iskoláskorban csak 25-50%-ban várható gyógyulás

Ételallergia megelőzése: étrend!!!! Rostdús, összetett szénhidrát, nyers zöldség, gyümölcs fogyasztása, valamint nagyon fontos (lenne) a kizárólagos anyatejes táplálás 6 hónapos korig!!!

Kezelése: allergént tartalmazó ételek teljes kiiktatása, gyógytápszerek. Terhes anya táplálkozása legyen diétás, kerülje az allergiát okozó ételeket. Szoptató anya étrendje ne tartalmazza a leggyakoribb allergéneket (tej, tojás, hal). Csecsemőkorban a szilárd táplálék minél későbbi bevezetése javasolt.


TEHÉNTEJ: 1.allergia, 2. intolerancia, 3. tejcukor érzékenység

1. Tehéntejallergia: bőrreakció (ekczema), köhögés, nehézlégzés, sípolás, aszthmás roham. A bőrtünet megszűnik, de a folyamat átmehet légúti allergiába, asthmába.

2. Intolerancia

3. Tejcukorérzékenység: laktóz (tejcukor) lebontásához szükséges enzim hiánya (veleszületett vagy szerzett - pl. bélbetgség következtében; bármely életkorban kialakulhat)

Mi az étel-allergia és intolerancia közötti különbség?

Az étel-allergia tünetei megjelennek minden egyes alkalommal, bármilyen kevés adag elfogyasztása után. Az étel-intolerancia tüneteinek megjelenése dózis-függõ. Az ebben szenvedõk tünetei addig nem jelennek meg, amíg a kérdéses ételbõl nem fogyasztanak nagyobb mennyiséget, vagy nem eszik azt nagy gyakorisággal. Például a laktóz/tejcukor intoleranciás betegek általában megihatnak egy kis porhár tejet. Tüneteik akkor jelentkeznek, ha több pohár tejet isznak egyszerre, vagy gyakran egymás után.

ALLERGIA ÉS ASTHMA MEGELŐZÉS:

Az allergiás megbetegedések kiváltó okai: örökletes faktorok, allergének, környezeti téyezők, életvitel, egészségügyi ellátás, szoláltatások színvonala (hozzáférhetőség, ár, gyógyszerkínálat, betegkommunikáció).

Az allergiás megbetegdés folyamata:

  1. egészséges, nem szenzibilizált egyén

  2. rendszeres antigén kontaktus: egészséges, szenzibilizált egyén

  3. irreverzibilis tünetek, majd folyamatosan beteg, szenzibilizált

  4. már nem csak allergiás tüneteket mutató beteg, irreverzibilis szervkárossodással

Primer prevenció/ elsődleges megelőzés:
    • túlérzékennyé válás megelőzése

    • célcsoport: magas allergia-rizikójú újszülöttek azonosítása, családi anamnézis pontos felvétele. Allergia azonban nem csak magas rizikójú csoportokban jelentkezhet!

    • a célcsoport számára az allergén-szegény környezet megteremtése segíthet megelőzni a betegség korai kialakulásást.

    • Az első élethónapokban a táplálás a legfontosabb, hogy a csecsemő anyatej mellett semmilyen más erős antigenitású táplálékot ne kapjon. Anyatej elégtelen mennyisége esetén: az első félévben nagymértékben hidrolizált tápszerek adása javasolt!

    • Az allergén-szegény környezet másik eleme: a lakás (háziporatka, hobbiállat-papagáj, hörcsög, kutya, macska, penészgomba) allergének alacsony szinten tartása!

    • Kültéri allergének: a pollenekben dús hónapokban születettek rizikója valamivel magasabb a légúti allergiára. Anyai dohányzás: 2x-es rizikófaktort!!!! jelent!

Szekunder prevenció/másodlagos megelőzés: a betegség kialakulásának megelőzése: pollenek, légúti vírusfertőzések elkerülése

Tercier prevenció/harmadlagos megelőzés: a betegség romlásának, visszafordíthatatlanná válásának megelőzése

A legfontosabb, ami tehetünk: 4-6 hónapos korig anyatejes táplálás, késői hozzátáplálás, aktív-és passzív dohányzás kerülése!!

nyomtatoNyomtatható verzió