|
Utolsó módosítás: 2010.04.14.
Látogatók: 750
Pulmonológia osztály története
A XIX. és a XX. század fordulójára
Magyarországon a tuberculosis olyan mértékben
szedte áldozatait, hogy a betegséget méltán
nevezték morbus hungaricusnak, amely a szegény
néprétegek mellett már a
polgáriasodó középrétegeket is
veszélyeztette. Ebben az időszakban a betegek
általában otthon kezeltetik magukat
Harmincas években egyre hangsúlyosabb a tbc-s
intézményhálózat teljes
kiépítésének terve. Az 1940. évi VI.
törvény szerint ez már állami
kötelezettség. A zalai olajmezők
feltárásával úgy tűnt erre a fedezet is meg
lesz, de a háború kitörésével ezek a
remények elszálltak.
A második világháború befejezésekor
a társadalmi helyzet, félelem, testi –lelki
megrázkódtatás, az élelmiszerhiány
tovább növeli a tuberkulózis
terjedését.
1945 végén nyílik meg a Tompa u.10 alatti
eléggé elhanyagolt magánházban a
tüdőgondozó. Vezető főorvosa: dr. Ribiczey Sándor.
A gondozó felszerelése igen szegényes,
induláshoz egy félhullámú
röntgenkészüléket kapnak. Az
ellátási terület a megyeszékhelyen
kívül a Zalaegerszegi, Novai, és a Lenti
járás mintegy 130 000 lakosa.
Az ötvenes években a tüdőgondozó területi
szűréseket végez, a megyei főorvos által
jóváhagyott éves munkaterv alapján.
A gondozó fejlődésében jelentős
lépés volt a gyermek- és extrapulmonális
tuberkulózis szakrendelés indítása 1955-
ben. Vezetője: dr. Fatér József. A
szakrendelés munkája jól szervezett, a BCG-
szűrés és védőoltás kiterjedt az
egész megyére.
Az otthonukban nem kezelhető tbc-s betegek növekvő száma
arra ösztönözte az egészségügyi
kormányzatot, hogy a szakellátást
szolgáló kórházi ágyak
számát országosan növelje. E program
keretén belül került sor 1962 decemberében a
300 ágyas Tüdőgyógyintézet
átadására Pózván, az
elmeosztály szomszédságában.
A tüdőgondozó-hálózat már évek
óta jó hatásfokú prevenciós
munkát végzett a megyei gondozó
irányítása alatt. Az eredményes munka
elismeréseképpen nyerte el 1962-ben a zalai
szakhálózat a legnagyobb szakmai elismerést, a
Korányi Sándor vándorserleget.
Így a Tüdőgyógyintézet már a
beindulásakor jól szervezett gondozó
hálózat közreműködésére
számíthatott. A háromemeletes
épületben három osztályt, a legfelső szinten
roborálás céljait, szolgáló
helyiségeket alakítottak ki.
Osztályvezetők: dr. Babiczky László
igazgató főorvos, dr. Mészáros Lajos és dr.
Szalai György főorvosok lettek. A laboratórium
élére dr. Hegyi Pál főorvos került.
1976- ban a Megyei Tüdőgyógyintézet, és a
Megyei Tüdőgondozó Intézet
önállóságának
megszűntetésével Megyei Kórház
szervezetébe integrálódott. Az
integrációt követően a dr. Babiczky
László által vezetett tüdőosztály
megszűnt.
Az intézet 1969 óta a tbc mellett rendszeresen és
szervezetten foglalkozott tüdődaganatok, idült
tüdőbetegségek, asztma, és allergiás
megbetegedések gyógykezelésével.
1975-ben állították munkában az
ország első komputeres légzésfunkciós
gépét.
A nyolcvanas években a tbc-s megbetegedések
száma csökken, viszont növekszik a daganatos betegek
száma.
1984- ben alakult meg a Bronchológia és
légzésfunkciós osztály az I sz.
pulmonológiai osztály 100 ágyából 28
ágy leválasztásával. Osztályvezető
főorvos: dr. Molnár Borbála.
1988-ban a kórház egy szűrőbuszt vásárol.
1995-ben dr. Molnár Borbála pulmonológus főorvos
és dr. Mészáros Lajos kandidátus, c.
egyetemi docens, osztályvezető pulmonológus főorvos
nyugdíjba vonulásakor dr. Tehenes Sándor, a Vas
megyei hegyfalui Tüdőgyógyintézet adjunktusa
lesz először megbízott majd kinevezett
osztályvezető főorvos.
A specifikus megbetegedések számának
csökkenése, valamint a kivizsgálási
metódusok megváltoztatása miatt az
ágyszám a ’70-es évek közepén
200-ra, majd a ’90-es évek közepén a
jelenlegivel megegyező 80-ra csökkent. A mozgó
ernyőfénykép szolgálatot 2007 december 31.-vel
megszüntették, csak a stabil
ernyőképszolgálat működik tovább.
Jelenben a rendelkezésünkre álló
ágyszámon és beutaló köteles
szakrendeléseinken látjuk el Zala megye
pulmonológiai betegeit.
Az ellátásra kerülő legfontosabb
betegségcsoportok: tüdődaganatok, aszthma, hörghurut,
tüdőgyulladás, tüdőembólia,
tüdőfibrózis, tuberkulózis.
|