" Ne veszítsünk el semmit a múltból.
Csakis a múlttal alkothatjuk a jövendőt."
A. France

Magyarország nyugati részén, Zala megye közigazgatási központjában, Zalaegerszegen található a megye legnagyobb egészségügyi intézménye a Zala Megyei Kórház, amely 1998-ban ünnepelte alapításának 150 éves évfordulóját. A zalaegerszegi kórház 12 ágyas ispitaként nyílt meg 1848-ban. A kis ispita 3 betegszobából, egy konyhából, egy kamrából, ezen kívül még egy, a holttestek tárolására szolgáló "rejtekhelybol" állt. A többnyire szegény, vagy egyedülálló betegek kezelését rendszerint a városi orvos végezte. Egy kimutatás szerint 1882-ben 67 beteget kezeltek az ispitában.

A század második felében az orvostudomány fejlődése új követelményeket támasztott a kórházakkal szemben, aminek az ispita már nem felelt meg. A 43 ágyas új épület a kórház jelenlegi, belső telephelyén épült fel 1886-ban. A kórház ekkor még osztatlan jellegű, különálló osztályai nem voltak.

Az igazgató főorvos 2 beosztottjával 524 beteget látott el 1897-ben, s 46 sebészeti, 6 szemészeti, 5 nőgyógyászati műtétet is végeztek.

1908-ban a kis városi kórház 56 ágyas elmeosztállyal bővült. Az első világháború idején már 126 ágyon kezelték a háborús sérülteket.

Az önálló sebészeti, belgyógyászati, fertőző és elmeosztály kialakítása 1927-ben valósult meg, s 1930-38. között már orr-fül-gégészeti, szemészeti és szülész-nőgyógyász szakorvosi rendelést is működtetett az intézet. Ezidőben műtéteket korlátozott számban csak a sebészeten végezhettek. 1939-ben az elmeosztály Pózvára költözött, megteremtve kórházunk jelenlegi külső telephelyének alapjait.

1945-ben a kórházi ágyak száma már 415 volt, ebből 80 a sebészeti, 20 az orr fül-gégészeti, 62 a belgyógyászati, 45 a fertőző, 42 a szemészeti, 26 a szülészet nőgyógyászati, s 140 az elmegyógyászati betegek ellátását szolgálta. A dolgozói létszám ebben az időben 11 fő orvos és 110 fő alkalmazott volt.

A II. világháború után meghirdették az egészségügy fejlesztésének programját. a népbetegségek felszámolását, a betegségek megelőzését, az egészségügy személyi és tárgyi feltételeinek javítását. Mindez a biztosítottak számának nagyarányú növekedésével együtt a kórház bővítését igényelte volna, amire a gazdasági helyzet nehézségei miatt még évekig nem kerülhetett sor.

A gyógyítást mindemellett a gyógyszerhiány is nehezítette, nem volt szulfonamid készítmény, inzulin és nemi betegségek elleni gyógyszer. A háború testi-lelki megrázkódtatásai, az élelmiszerhiány, a tuberkulózis arányának nagymértékű emelkedését segíttette elő. A kialakult helyzet miatt a város vezetése 1945. végén Tüdőgondozót és Nemigondozót nyitott, s a gondozók munkatársai kitartó felvilágosító munkába kezdtek, hogy a vizsgálatokon való megjelenésre bírják a lakosságot.

A sérültek ellátásának háborúban szerzett tapasztalatai, az antibiotikumok, a transzfúzió, a folyadék-terápia alkalmazása minőségi változást hozott az orvoslásban. Több betegség kórlefolyása kedvezően változott, csökkent a műtéti kockázat, új műtéti eljárások bevezetése vált lehetővé. Ez a helyzet kihívást jelentett a kórházak számára. Nemcsak új diagnosztikai terápiás gondolkodásmódot követelt meg, hanem szerkezeti, szervezeti átalakulást. új beruházásokat, orvosi-ápolási és kórháztechnikai fejlesztést is. A változás iránti igény azonban a pénztelenség miatt nem valósulhatott meg a kórházban. Az anyagi lehetőségek hiánya késleltette az indokolt bővítést, új épületek tervezését. A feszültségek csökkentésére a kórtermekbe pótágyakat zsúfoltak be, a meglévő épületekbe helyezték el az új osztályokat. 1951-ben a laboratóriumot, 1952-ben a röntgent, 1953-ban a kórbonctant, s a vérkonzerváló állomást is, melynek vezetője a Vöröskereszttel karöltve beindította a véradó mozgalmat.

1952-ben az intézet fenntartását a Zala Megyei Tanács vette át a várostól, így a kórház ellátási területe jelentősen megnőtt. A megyei kezelésbevétel előtt a kórházi dolgozók létszáma 164 fő volt, ebből 19 fő orvos, 60 fő ápolónő, asszisztens. Az éves fekvőbeteg forgalom 7.778 fő, az ambuláns forgalom pedig 28.138 fő volt. .

Az átvételt követően 1954-ben készült el egy új négyszintes épület. ahova a szülészet-nőgyógyászati osztályt telepítették át, a földszintjén pedig a kórház első csecsemő- és gyermekosztályát helyezték el. 1955-ben traumatológiai és szájsebészeti osztály is létesült.

A megnövekedett szakmai feladatok reális elvégzése csak a 60-as évek második felétől vált lehetővé. Erre az időszakra ugyanis felépült az új belgyógyászati osztály és 1969-ben a 234 ágyas főépület az új, korszerű röntgenosztállyal, a baleseti ambulanciával, a hidro- és fiziotherápiás részleggel. A főépületben kapott helyet hazánk akkor még legkorszerűbb intenzív osztálya, az orvosi könyvtár, valamint a gazdasági hivatal is. A költözés miatt megüresedett sebészet helyére az urológia, és ortopédia települt. E két osztály megnyitásával teljesebb körű lett a kórház szakmai bázisa, hisz a bőrgyógyászat, az onkológia és reumatológia kivételével a megyei kórházi funkcióhoz ajánlott rninden szakma jelen volt már a betegellátásban.
1968-ban átadták az új Vérellátó Állomást is.

Ebben az időben az intézet vezetése átszervezte a betegellátás egész rendszerét, kialakította a progresszív ellátás szervezetét. Bővültek a fekvőbetegosztályok és a szakrendelések közötti kapcsolatok.

Kiemelt támogatásban részesültek a diagnosztikai osztályok. A fiatal szakembereket speciális, diagnosztikai és terápiás eljárások elsajátítására ösztönözték (kardiológia, kézsebészet, haematológia, genetika, érsebészet stb.).

Az intézet tudományos tevékenységét tudományos bizottság felállításával. pályadíjak kiadásával, a szakmai könyvtár állományának folyamatos gyarapításával támogatták. A tudományos élet megélénkülését jelezte, hogy az intézet 1967. és 1975. között 4 könyvet adott ki, több országos és regionális kongresszust szervezett.

Több osztályon az adattárolás és felhasználás új módszerét vezették be, a 70-es évek közepén megkezdték a számítógépes információs rendszer kialakításához szükséges szakmai felkészülést.

Nagy figyelmet fordítottak az ápolónők, asszisztensek képzésére, továbbképzésére. a műszaki, gazdasági ellátás hatékonyságának növelésére. 1971-ben a kórház a Pécsi Orvostudományi Egyetem oktató kórháza lett. Mindezen eredmények birtokában az intézet szerepkörének már jól meg tudott felelni, amit szakmai kapcsolatainak folyamatos bővülése is fémjelzett.

A kórház dolgozói 1973-ban emlékeztek meg az intézet fennállásának 125 éves évfordulójáról, mely alkalomból megjelentették a ,,Zalaegerszegi Megyei Kórház története" című könyvet, kiállítást szerveztek az intézet múltjáról, jelenéről, s tudományos rendezvény szervezésével tették még emlékezetesebbé jeles évfordulót.

Az ünnepség azonban nem szorította háttérbe a nehézségeket és a megoldásra váró feladatokat. Nyilvánvalóvá vált. hogy a kórház fejlesztésének következő szakaszában a szakmai színvonal folyamatos emelése mellett a kedvezőtlen elhelyezési körülmények közt működő osztályok, egységek gondjainak megoldása, speciális osztályok, részlegek kialakítása, az orvostechnika fejlesztése, a számítógépes információs rendszer bevezetése kellett hogy előtérbe kerüljön. E célkitűzéseket segítette. hogy a tüdőgyógyintézetet 1976-ban beolvasztották a kórház szervezetébe. Az integráció lehetővé tette új osztályok szervezését, emellett a prevenciós szemlélet növekedését.

1976. végére elkészült a kórház mellett az új rendelőintézet is, mely lényegesen javította a járóbetegellátás színvonalát, hisz az egyes szakágak speciális rendeléseinek helyigényét is ki lehetett itt elégíteni. A rendelőintézetnek a kórház területén történt felépítése tette igazán lehetővé az osztályok és szakrendelések közötti eredményesebb szervezeti és szakmai kapcsolat kialakítását.

Az 1966-76. közötti időszakban a kórház mind szellemiekben, mind anyagiakban jelentősen fejlődött, a műszerezettség és diagnosztika terén pedig az országos élvonalba került. A gyógyító osztályok többségének eredményei meghaladták a megyei kórházaktól elvárt követelmények szintjét. E minőségileg új helyzet kialakulását elsősorban a továbbképzési, tapasztalatcsere programok következetes megvalósulása, a műszerpark korszerűsítése, a diagnosztikai osztályok kiemelt fejlesztése, valamint a speciális szakágak beindítása tette lehetővé. Ebben az időszakban alakult ki a kardiológia, diabetológia, endokrinológia, nephrológia. immunológia, kézsebészet, terhespatológia, csecsemő- és gyermekgyógyászat, valamint a korszerű ideggyógyászat és pszichiátriai ellátás is.

Az intézet épületállományának jelentős hányada a 70-80-as években épült. Nagy kihívást jelentett ezidőben a kórház számára a rohamosan fejlődő és dráguló orvostechnika beszerzése.

1985-ben a műszerállomány általában megfelel a hazai viszonyok között elérheto korszerű követelményeknek: több területen (ultrahang, aneszteziológia, laboratóriumi légzőszervi diagnosztika, stb.) nem marad el a nyugateurópai viszonyoktól. mégis a beruházási körbe tartozó nagyértékű gép és rnűszer 27 %-a volt l0 évnél idősebb.

1985-ben a kórház ágyszáma 1568. melybol 567 krónikus ágy volt. Az elbocsátott betegek száma 26.355 fő. A dolgozói létszám 2125 fő, melyből 285 fő orvos. A kórház fejlődésének jelentős és jövőjét biztosító állomása volt az 1985-ben átadott diagnosztikai tömb.

A nyolcvanas évek második felében, a 90-es évek elején tovább tolytatódott az építkezés: új mosoda épült (1992.), átadták a korszerű műtőblokkot és baleseti ambulanciát (1993), felépült a rnágneses rezonanciás készülék elhelyezésére alkalmas épület (1994.), átépítették, korszerűsítették az intenzív osztályt, s komfortosították a főépületet.

Tovább korszerűsödött a diagnosztikai osztályok gép és műszerállománya. 1991-ben komputertomográf, 1994-ben mágneses rezonancia elvén rnűködő tomograf. 1996-ban haemodinamikai labor kezdte meg működését az intézetben.

Meghonosodott a laparoszkópos, lézer- és mikrosebészet, a szemlencse beültetés, új műtéti eljárásokat vezettek be a traumatológiai sebészetben, korszerűsödött az ortopédiai, traumatológiai protézissebészet, az; urológiai műtéteknél növekedett az endoszkópos eljárások száma, bevezetésre kerültek a testen kívüli kőzúzások, és inkontinencia műtétek is. A gyermekosztályon perinatális intenzív centrumot, a neurológián stroke centrumot hoztak létre. Előrelépés tapasztalható az immunológiai, a haematológiai, nefrológiai, diabetológiai, légzoszervi ellátásban mind a diagnosztika, mind a terápia terén. 1995-ben az intézet ágyszáma 1350, melybol 332 krónikus és rehabilitációs ágy. A dolgozói létszám 2106 fő, melybol 281 az orvos. A fekvőbetegosztályok száma 20, a diagnosztikai osztályok száma 5, a központi ellátást nyújtó osztályok száma 7 volt ezidőben.

A fenti feltételekkel 34.600 fekvőbeteget, s 1.802.796 járóbeteget láttak el 1995-ben az intézetben.

A régió különösen kedvezőtlen statisztikai adatai, valamint a kórházban lezajlott intenzív fejlesztés eredményeként kialakult helyzet tette lehetővé.

1994-ben a kilencvenes évek legnagyobb orvosszakmai fejlesztését, a szívsebészet Zala Megyei Kórházba történő telepítését. A kardiológiai ellátás átszervezésével, a nyitott szívműtétek beindításával vált lehetővé a régió kardiológiai betegeinek komplex ellátása.

A kilencvenes évek eleje nemcsak az orvosszakmai területen hozott jelentős változást az intézet életében, hanem az intézmény vezetési módszereiben is. 1993-tól több olyan projekt indítására is sor került, amit addig az egészségügyben nem alkalmaztak.
Ilyen volt a controlling bevezetése, mely lehetővé tette a célorientált környezeti változásokhoz igazodó intézményi irányítást.
A controlling a tervezést, a terv-tény összehasonlítást, valamint információval való ellátást koordináló vezetési alrendszer, amely a menedzsment számára biztosítja azokat az elemzéseket, gazdaságossági számításokat, melyek elősegítik a döntések, beavatkozások meghozatalát.

Az egészségügyi intézményekben a megnövekedett rnennyiségi és minőségi igényekkel együtt sajnos nem bővültek a finanszírozási források. Ezért eredményesebben kellett felhasználni a rendelkezésre álló munkaerőt, a meglévő létesítményeket és finanszírozási forrásokat.

Ehhez nyújtott segítséget a Kanadai Kórházszövetség által kidolgozott, s Magyarországon elsőként a Zala Megyei Kórházban bevezetésre került teljesítményjavító (H-PIP) program, amely az intézet erős és gyenge pontjainak feltárására, célok és stratégiák felállítására. majd ezúton az akciótervek kidolgozására törekedett.

Szintén 1993-ban indult el a kórházban a minőségbiztosítási projekt is egy tanácsadó cég közreműködésével.

A rendszerfejlesztés célja a kórház hatékony egészségügyi szolgáltatásaihoz szükséges - a piackutatástól a szolgáltatás átadásáig terjedo - összes folyamatot és tevékenységet átfogó minőségbiztosítási rendszer kialakítása volt.

Az IS0 Szabvány lehetové tette, hogy a folyamatok a szabályozó dokumentumok kidolgozása során átgondolásra kerüljenek, megtörténjen a legeredményesebb és leghatékonyabb módszerek és eljárások kiválasztása. A szabvány biztosítja a nyomon követhetoséget az ellátás teljes folyamatában, egységes dokumentációs rendszert alakít ki, a beszerzések, az eszköz és műszer ellátás, a karbantartás szabályozásával megteremti az intézet működéséhez szükséges struktúra eszköz elemeinek megfelelő színvonalú biztosítását.

A rendszer biztosítja az emberi erőforrás elemek tervezését, nyomonkövetését is, a hibajavító, helyesbítő és megelőző intézkedések elemeinek beépítésével pedig lehetővé teszi a folyamatos javítást az egyes tevékenységek tekintetében.

Két éves megfeszített munka után, 1995-ben az ausztriai ÖQS (Osztrák Minőségügyi Tanúsítók Szövetsége) auditorai tanúsíthatónak találták a kialakított rendszert. Így a Zala Megyei Kórház az egészségügy területén Magyarországon, de Európában is elsőként kapott tanúsítást az ISO 9001 szerinti működésének teljes folyamatára.

Az intézet és környezete, valamint az intézet vezetése és a munkatársak közötti kommunikációs igény támogatására, az ezzel kapcsolatos feladatok szervezésére 1993-ban PR Iroda létesült az intézetben. A PR Iroda sokrétű tevékenységével arra törekszik, hogy elősegítse az intézet és környezete közötti hosszútávú bizalom kiépülését.

A kilencvenes évek elejének folyamatos orvosszakmai, diagnosztikai fejlesztése, a különböző beruházások és kórház rekonstrukció következtében az intézetnek súlyos gazdasági nehézségekkel kellett szembenéznie a kilencvenes évek közepétől. A rendkívül jelentős adósságállomány csökkentésére külső cég bevonásával sokrétű és összetett adósságcsökkentő programot dolgoztak ki. Több évig tartó megfeszített, s rendkívüli megszorításokkal, szigorú takarékossági intézkedésekkel terhelt gazdálkodás után napjainkra sikerült az intézetnek felszámolni a korábbi tartozásait.

Alapításának 150 éves évfordulóját 1998-ban ünnepi megemlékezéssel, Jubileumi történeti évkönyv kiadásával, valamint kórháztörténeti kiállítás szervezésével ünnepelte az intézet.

Visszatekintve az elmúlt másfél évszázadra látható, milyen hosszú utat tett meg az intézet, míg eljutott a 12 ágyas ispitától a jelenleg 1270 ággyal működő, korszerű ISO 9001 szerint tanúsított megyei kórházig.

Az elmúlt 150 év fejlődése, tudása és tapasztalata, az egyre változó körülményekhez való folyamatos alkalmazkodás kényszere mind hozzájárult a jelen eredményeihez.

A Zala Megyei Kórház napjainkban a megye meghatározó egészségügyi intézménye. Ellátási területe legnagyobb részt most is Zalaegerszeg és környéke, azonban több osztály regionális feladatokat is ellát. (Szívsebészet, Ortopédia, STROKE Centrum, Genetika, stb.)

Az intézet 19 aktív, 3 rehabilitációs és 3 krónikus ellátást biztosító fekvőbeteg osztályán az elmúlt évben 37.600 páciens gyógykezelése történt meg. Az intézet 1269 ágyából 331 ágy szolgálja a krónikus és rehabilitációs ellátást.

Az intézmény tevékenységében jelentős részarányt képviselnek a szakrendelések, gondozók és diagnosztikai tevékenység is.

Az elmúlt évben közel 1 millió beteg ellátása történt ezeken a területeken, ahol döntő többségében előjegyzés alapján fogadják a betegeket.

A két, egymástól 6 km távolságra lévő telephelyen 1600 munkatárs áldozatos tevékenysége szükséges a fenti feladatok biztosításához.

Az intézet legfőbb törekvése, hogy a betegek gyógyítását a legkorszerűbb módszerek szerint végezzék. A kiemelkedő orvosszakmai teljesítmények (nyitott szívműtétek, LCS protézis beültetés, ultrahangos szemlencse eltávolítás, szaruhártya átültetés, koraszülöttek perinatális intenzív elllátása, stroke kezelés stb.) nem valósulhatnának meg a korszerű diagnosztikai háttér nélkül. Az intézet magasszínvonalú röntgen diagnosztikája (CT-. Angio-. MRI-. Mammográfiás Labor) mellett haemodinamikai labor, genetikai labor, korszerű labordiagnosztika és a pathológiai osztályon az immunszerológiai-, immunhistológiai, tumor-marker vizsgálatok mellett molekuláris biológiai, valamint digitális képanalízis vizsgálatok segítik a hatékony gyógyítást.

A kórházban a szervezett tudományos élet az 1966-ban megalakult Tudományos Bizottsággal vette kezdetét. 1974-től az intézet a Pécsi Orvostudományi Egyetem, majd a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem, és mindkettő kihelyezett főiskoláinak, valamint a Zalaegerszegi Deák Ferenc Egészségügyi Szakközépiskolának az Oktatókórháza.

A II. Belgyógyászati Osztály 1997-ben elnyerte a WHO Klinikai és Demonstrációs Egység címet.

A 60-as évektől kezdve a kórházban l8 tudományos minősítésű vezető dolgozott, közülük 7 napjainkban is dolgozik. Kórházi szerzőktől 1962. óta 9 szakkönyv jelent meg.

Az intézet működését különböző alapítványok segítik. Kiemelkedik közülük az ISPITA Alapítvány, amelyet a kórház 1991-ben hozott létre szellemi erőforrásainak fejlesztésére, orvosi gépek, műszerek beszerzésére.

Az intézet működésére a betegközpontú, de teljesítményorientált szemlélet a jellemző. Egyre több munkatárs vallja vezérlő elvének a kórház ,,Küldetését" megfogalmazó nyilatkozat egyik kulcsmondatát :

,,Szakmai igényesség, jó szándék és kellő alázat jellemezze munkánkat."

Nyomtatható verzió