Főmenü
|
Utolsó módosítás: 2010.10.19.
Látogatók: 62032
" Ne veszítsünk el semmit a múltból.
Csakis a múlttal alkothatjuk a jövendőt." A. France Magyarország nyugati részén, Zala megye közigazgatási központjában, Zalaegerszegen található a megye legnagyobb egészségügyi intézménye a Zala Megyei Kórház, amely 1998-ban ünnepelte alapításának 150 éves évfordulóját. A zalaegerszegi kórház 12 ágyas ispitaként nyílt meg 1848-ban. A kis ispita 3 betegszobából, egy konyhából, egy kamrából, ezen kívül még egy, a holttestek tárolására szolgáló "rejtekhelybol" állt. A többnyire szegény, vagy egyedülálló betegek kezelését rendszerint a városi orvos végezte. Egy kimutatás szerint 1882-ben 67 beteget kezeltek az ispitában. A század második felében az
orvostudomány fejlődése új
követelményeket támasztott a
kórházakkal szemben, aminek az ispita már nem
felelt meg. A 43 ágyas új épület a
kórház jelenlegi, belső telephelyén
épült fel 1886-ban. A kórház ekkor még
osztatlan jellegű, különálló osztályai
nem voltak. 1908-ban a kis városi kórház 56 ágyas elmeosztállyal bővült. Az első világháború idején már 126 ágyon kezelték a háborús sérülteket. Az önálló sebészeti, belgyógyászati, fertőző és elmeosztály kialakítása 1927-ben valósult meg, s 1930-38. között már orr-fül-gégészeti, szemészeti és szülész-nőgyógyász szakorvosi rendelést is működtetett az intézet. Ezidőben műtéteket korlátozott számban csak a sebészeten végezhettek. 1939-ben az elmeosztály Pózvára költözött, megteremtve kórházunk jelenlegi külső telephelyének alapjait. ![]() 1945-ben a kórházi ágyak száma már 415 volt, ebből 80 a sebészeti, 20 az orr fül-gégészeti, 62 a belgyógyászati, 45 a fertőző, 42 a szemészeti, 26 a szülészet nőgyógyászati, s 140 az elmegyógyászati betegek ellátását szolgálta. A dolgozói létszám ebben az időben 11 fő orvos és 110 fő alkalmazott volt. A II. világháború után meghirdették az egészségügy fejlesztésének programját. a népbetegségek felszámolását, a betegségek megelőzését, az egészségügy személyi és tárgyi feltételeinek javítását. Mindez a biztosítottak számának nagyarányú növekedésével együtt a kórház bővítését igényelte volna, amire a gazdasági helyzet nehézségei miatt még évekig nem kerülhetett sor. A gyógyítást mindemellett a
gyógyszerhiány is nehezítette, nem volt
szulfonamid készítmény, inzulin és nemi
betegségek elleni gyógyszer. A háború
testi-lelki megrázkódtatásai, az
élelmiszerhiány, a tuberkulózis
arányának nagymértékű
emelkedését segíttette elő. A kialakult helyzet
miatt a város vezetése 1945. végén
Tüdőgondozót és Nemigondozót nyitott, s a
gondozók munkatársai kitartó
felvilágosító munkába kezdtek, hogy a
vizsgálatokon való megjelenésre
bírják a lakosságot. ![]() A sérültek ellátásának
háborúban szerzett tapasztalatai, az antibiotikumok, a
transzfúzió, a folyadék-terápia
alkalmazása minőségi változást hozott az
orvoslásban. Több betegség
kórlefolyása kedvezően változott, csökkent a
műtéti kockázat, új műtéti
eljárások bevezetése vált lehetővé.
Ez a helyzet kihívást jelentett a kórházak
számára. Nemcsak új diagnosztikai
terápiás gondolkodásmódot követelt
meg, hanem szerkezeti, szervezeti átalakulást. új
beruházásokat, orvosi-ápolási és
kórháztechnikai fejlesztést is. A
változás iránti igény azonban a
pénztelenség miatt nem valósulhatott meg a
kórházban. Az anyagi lehetőségek hiánya
késleltette az indokolt bővítést, új
épületek tervezését. A
feszültségek csökkentésére a
kórtermekbe pótágyakat zsúfoltak be, a
meglévő épületekbe helyezték el az új
osztályokat. 1951-ben a laboratóriumot, 1952-ben a
röntgent, 1953-ban a kórbonctant, s a
vérkonzerváló állomást is, melynek
vezetője a Vöröskereszttel karöltve beindította a
véradó mozgalmat. 1952-ben az intézet fenntartását a Zala Megyei
Tanács vette át a várostól, így a
kórház ellátási területe jelentősen
megnőtt. A megyei kezelésbevétel előtt a
kórházi dolgozók létszáma 164 fő
volt, ebből 19 fő orvos, 60 fő ápolónő, asszisztens. Az
éves fekvőbeteg forgalom 7.778 fő, az ambuláns forgalom
pedig 28.138 fő volt. ![]() Az átvételt követően 1954-ben készült el egy új négyszintes épület, ahova a szülészet-nőgyógyászati osztályt telepítették át, a földszintjén pedig a kórház első csecsemő- és gyermekosztályát helyezték el. 1955-ben traumatológiai és szájsebészeti osztály is létesült. A megnövekedett szakmai feladatok reális
elvégzése csak a 60-as évek második
felétől vált lehetővé. Erre az időszakra ugyanis
felépült az új belgyógyászati
osztály és 1969-ben a 234 ágyas
főépület az új, korszerű
röntgenosztállyal, a baleseti ambulanciával, a
hidro- és fiziotherápiás részleggel. A
főépületben kapott helyet hazánk akkor még
legkorszerűbb intenzív osztálya, az orvosi
könyvtár, valamint a gazdasági hivatal is. A
költözés miatt megüresedett sebészet
helyére az urológia és ortopédia
települt. E két osztály megnyitásával
teljesebb körű lett a kórház szakmai bázisa,
hisz a bőrgyógyászat, az onkológia és
reumatológia kivételével a megyei
kórházi funkcióhoz ajánlott minden szakma
jelen volt már a betegellátásban. Ebben az időben az intézet vezetése átszervezte
a betegellátás egész rendszerét,
kialakította a progresszív ellátás
szervezetét. Bővültek a fekvőbetegosztályok
és a szakrendelések közötti kapcsolatok. Kiemelt támogatásban részesültek a
diagnosztikai osztályok. A fiatal szakembereket
speciális, diagnosztikai és terápiás
eljárások elsajátítására
ösztönözték (kardiológia,
kézsebészet, haematológia, genetika,
érsebészet stb.). Az intézet tudományos
tevékenységét tudományos bizottság
felállításával, pályadíjak
kiadásával, a szakmai könyvtár
állományának folyamatos
gyarapításával támogatták. A
tudományos élet
megélénkülését jelezte, hogy az
intézet 1967. és 1975. között 4 könyvet
adott ki, több országos és regionális
kongresszust szervezett. Több osztályon az adattárolás és
felhasználás új módszerét
vezették be, a 70-es évek közepén
megkezdték a számítógépes
információs rendszer kialakításához
szükséges szakmai felkészülést. Nagy figyelmet fordítottak az ápolónők,
asszisztensek képzésére,
továbbképzésére a műszaki, gazdasági
ellátás hatékonyságának
növelésére. 1971-ben a kórház a
Pécsi Orvostudományi Egyetem oktató
kórháza lett. Mindezen eredmények
birtokában az intézet szerepkörének
már jól meg tudott felelni, amit szakmai kapcsolatainak
folyamatos bővülése is fémjelzett. A kórház dolgozói 1973-ban emlékeztek
meg az intézet fennállásának 125
éves évfordulójáról, mely
alkalomból megjelentették a ,,Zalaegerszegi Megyei
Kórház története" című könyvet,
kiállítást szerveztek az intézet
múltjáról, jelenéről, s tudományos
rendezvény szervezésével tették még
emlékezetesebbé e jeles évfordulót. 1976. végére elkészült a
kórház mellett az új rendelőintézet is,
mely lényegesen javította a
járóbetegellátás színvonalát,
hisz az egyes szakágak speciális rendeléseinek
helyigényét is ki lehetett itt elégíteni. A
rendelőintézetnek a kórház területén
történt felépítése tette igazán
lehetővé az osztályok és szakrendelések
közötti eredményesebb szervezeti és szakmai
kapcsolat kialakítását. Az 1966-76. közötti időszakban a kórház mind
szellemiekben, mind anyagiakban jelentősen fejlődött, a
műszerezettség és diagnosztika terén pedig az
országos élvonalba került. A
gyógyító osztályok
többségének eredményei meghaladták a
megyei kórházaktól elvárt
követelmények szintjét. E minőségileg
új helyzet kialakulását elsősorban a
továbbképzési, tapasztalatcsere programok
következetes megvalósulása, a műszerpark
korszerűsítése, a diagnosztikai osztályok kiemelt
fejlesztése, valamint a speciális szakágak
beindítása tette lehetővé. Ebben az időszakban
alakult ki a kardiológia, diabetológia,
endokrinológia, nephrológia, immunológia,
kézsebészet, terhespatológia, csecsemő- és
gyermekgyógyászat, valamint a korszerű
ideggyógyászat és pszichiátriai
ellátás is. Az intézet
épületállományának jelentős
hányada a 70-80-as években épült. Nagy
kihívást jelentett ezidőben a kórház
számára a rohamosan fejlődő és
dráguló orvostechnika beszerzése. 1985-ben a műszerállomány általában
megfelel a hazai viszonyok között elérhető korszerű
követelményeknek: több területen (ultrahang,
aneszteziológia, laboratóriumi légzőszervi
diagnosztika, stb.) nem marad el a nyugat-európai
viszonyoktól, mégis a beruházási körbe
tartozó nagyértékű gép és műszer 27
%-a volt l0 évnél idősebb. 1985-ben a kórház ágyszáma 1568, melyből
567 krónikus ágy volt. Az elbocsátott betegek
száma 26.355 fő. A dolgozói létszám 2125
fő, melyből 285 fő orvos. A kórház
fejlődésének jelentős és jövőjét
biztosító állomása volt az 1985-ben
átadott diagnosztikai tömb. Tovább korszerűsödött a diagnosztikai
osztályok gép és műszerállománya.
1991-ben komputertomográf, 1994-ben mágneses rezonancia
elvén működő tomograf, 1996-ban haemodinamikai labor kezdte
meg működését az intézetben. Meghonosodott a laparoszkópos, lézer- és
mikrosebészet, a szemlencse beültetés, új
műtéti eljárásokat vezettek be a
traumatológiai sebészetben, korszerűsödött az
ortopédiai, traumatológiai
protézissebészet, az urológiai
műtéteknél növekedett az endoszkópos
eljárások száma, bevezetésre kerültek
a testen kívüli kőzúzások, és
inkontinencia műtétek is. A gyermekosztályon
perinatális intenzív centrumot, a
neurológián stroke centrumot hoztak létre.
Előrelépés tapasztalható az immunológiai, a
haematológiai, nefrológiai, diabetológiai,
légzőszervi ellátásban mind a diagnosztika, mind a
terápia terén. 1995-ben az intézet
ágyszáma 1350, melyből 332 krónikus és
rehabilitációs ágy. A dolgozói
létszám 2106 fő, melyből 281 az orvos. A
fekvőbetegosztályok száma 20, a diagnosztikai
osztályok száma 5, a központi ellátást
nyújtó osztályok száma 7 volt ezidőben. A fenti feltételekkel 34.600 fekvőbeteget, s 1.802.796
járóbeteget láttak el 1995-ben az
intézetben. A régió különösen kedvezőtlen
statisztikai adatai, valamint a kórházban lezajlott
intenzív fejlesztés eredményeként kialakult
helyzet tette lehetővé 1994-ben a kilencvenes évek
legnagyobb orvosszakmai fejlesztését, a
szívsebészet Zala Megyei Kórházba
történő telepítésével. A
kardiológiai ellátás
átszervezésével, a nyitott
szívműtétek beindításával
vált lehetővé a régió kardiológiai
betegeinek komplex ellátása. A kilencvenes évek eleje nemcsak az orvosszakmai
területen hozott jelentős változást az
intézet életében, hanem az intézmény
vezetési módszereiben is. 1993-tól több olyan
projekt indítására is sor került, amit addig
az egészségügyben nem alkalmaztak. Ilyen volt a
controlling bevezetése, mely lehetővé tette a
célorientált környezeti Az egészségügyi intézményekben a
megnövekedett mennyiségi és minőségi
igényekkel együtt sajnos nem bővültek a
finanszírozási források. Ezért
eredményesebben kellett felhasználni a
rendelkezésre álló munkaerőt, a meglévő
létesítményeket és
finanszírozási forrásokat. Ehhez nyújtott segítséget a Kanadai
Kórházszövetség által kidolgozott, s
Magyarországon elsőként a Zala Megyei
Kórházban bevezetésre került
teljesítményjavító (H-PIP) program, amely
az intézet erős és gyenge pontjainak
feltárására, célok és
stratégiák felállítására,
majd ezúton az akciótervek kidolgozására
törekedett. Szintén 1993-ban indult el a kórházban a
minőségbiztosítási projekt is egy
tanácsadó cég
közreműködésével. A rendszerfejlesztés célja a kórház
hatékony egészségügyi
szolgáltatásaihoz szükséges - a
piackutatástól a szolgáltatás
átadásáig terjedő - összes folyamatot
és tevékenységet átfogó
minőségbiztosítási rendszer
kialakítása volt. Az IS0 Szabvány lehetővé tette, hogy a folyamatok a
szabályozó dokumentumok kidolgozása során
átgondolásra kerüljenek, megtörténjen a
legeredményesebb és leghatékonyabb
módszerek és eljárások
kiválasztása. A szabvány biztosítja a
nyomon követhetőséget az ellátás teljes
folyamatában, egységes dokumentációs
rendszert alakít ki, a beszerzések, az eszköz
és műszer ellátás, a karbantartás
szabályozásával megteremti az intézet
működéséhez szükséges struktúra
eszköz elemeinek megfelelő színvonalú
biztosítását. A rendszer biztosítja az emberi erőforrás elemek
tervezését, nyomonkövetését is, a
hibajavító, helyesbítő és megelőző
intézkedések elemeinek
beépítésével pedig lehetővé teszi a
folyamatos javítást az egyes tevékenységek
tekintetében. Két éves megfeszített munka után,
1995-ben az ausztriai ÖQS (Osztrák Minőségügyi
Tanúsítók Szövetsége) auditorai
tanúsíthatónak találták a
kialakított rendszert. Így a Zala Megyei
Kórház az egészségügy
területén Magyarországon, de Európában
is elsőként kapott tanúsítást az ISO 9001
szerinti működésének teljes folyamatára. Az intézet és környezete, valamint az
intézet vezetése és a munkatársak
közötti kommunikációs igény
támogatására, az ezzel kapcsolatos feladatok
szervezésére 1993-ban PR Iroda létesült az
intézetben. A PR Iroda sokrétű
tevékenységével arra törekszik, hogy
elősegítse az intézet és környezete
közötti hosszútávú bizalom
kiépülését. A kilencvenes évek elejének folyamatos orvosszakmai,
diagnosztikai fejlesztése, a különböző
beruházások és kórház
rekonstrukció következtében az intézetnek
súlyos gazdasági nehézségekkel kellett
szembenéznie a kilencvenes évek közepétől. A
rendkívül jelentős
adósságállomány
csökkentésére külső cég
bevonásával sokrétű és összetett
adósságcsökkentő programot dolgoztak ki. Több
évig tartó megfeszített, s rendkívüli
megszorításokkal, szigorú
takarékossági intézkedésekkel terhelt
gazdálkodás után sikerült az
intézetnek felszámolni a korábbi
tartozásait. Alapításának 150 éves
évfordulóját 1998-ban ünnepi
megemlékezéssel, Jubileumi történeti
évkönyv kiadásával, valamint
kórháztörténeti
kiállítás szervezésével
ünnepelte az intézet. A kilencvenes évek második felének
megszorító intézkedéseit követően
2000. után több jelentős fejlesztést is
sikerült megvalósítani.
Ugyan az intézetben torzóként jelenlévő
Kardiológiai Épület
felújítására nem sikerült anyagi
forrást találni, azonban a Gyermekambulancia
kialakítását 2000-ben, a Rendelőintézet
fogadóterének
átépítését 2003-ban,
Pózván a bejáratnál egy korszerű
szolgáltató épület valamint a Drogambulancia
kialakítását 2005-ben sikerült megoldani. Mindemellett néhány jelentős eszközbeszerzésre is sor került: 2002-ben spirál CT-t, 2004-ben korszerű mammográfiás készüléket, az endoszkópos laboratórium eszközparkját, 2005-ben a Szülészeti Osztályra csúcskategóriás ultrahang készüléket, 2006-ban a Neurológiára szintén egy korszerű ultrahang készüléket sikerült beszerezni a kisebb értékű eszközfejlesztések mellett.
2007-ben átadásra került a Vaszkuláris Centrum. A 600 millió forint értékű fejlesztéssel lehetővé vált a teljes érrendszer vizsgálata és terápiája.
Az évtized legjelentősebb beruházása
valósult meg 2008-ban, amikor is elkészült a belső
telephelyen egy új épület, melyben a
Neurológia és a Gyermekosztály került
elhelyezésre. Az épület tetején helikopter
leszálló került kialakításra. 2009-ben több kisebb, de szakmailag annál jelentősebb lépésre került sor: átszervezésre került a Fizioterápiás Osztály szakmai tevékenysége, Nappali Részleg került kialakításra a Kardiológián. Ezévben kapta az intézet a legnagyobb összegű adományt a Gyermekrák Alapítványtól, hisz közel 70 millió forint értékű eszközt adományozott az intézetnek. 2010-ben újabb két jelentős beruházás indul az intézetben. Elkezdődik a Sürgősségi Osztály kialakítása, valamint egy új épület építésével egy közel 5 milliárd forint értékű beruházás, melynek megvalósulása lehetőséget biztosít arra, hogy a kórház összes aktív fekvőbeteg osztálya a belső telephelyre költözzön a diagnosztikai részlegek közelébe. Visszatekintve az elmúlt több mint másfél
évszázadra látható, milyen hosszú
utat tett meg az intézet, míg eljutott a 12 ágyas
ispitától a jelenleg 1037 ággyal működő,
korszerű ISO 9001:2000 szabvány szerint tanúsított
megyei kórházig. Az elmúlt több mint 160 év fejlődése,
tudása és tapasztalata, az egyre változó
körülményekhez való folyamatos
alkalmazkodás kényszere mind hozzájárult a
jelen eredményeihez. A Zala Megyei Kórház napjainkban a megye
meghatározó egészségügyi
intézménye. Ellátási területe
legnagyobb részt most is Zalaegerszeg és
környéke, azonban több osztály megyei illetve
regionális feladatokat is ellát.
(Szívsebészet, STROKE Centrum, PIC, stb.) Az intézet 21 fekvőbeteg osztályán az
elmúlt évben 42.460 páciens
gyógykezelése történt meg. Az intézet
1037 ágyából 350 ágy szolgálja a
krónikus és rehabilitációs
ellátást. Az intézmény tevékenységében
jelentős részarányt képviselnek a
szakrendelések, gondozók és diagnosztikai
tevékenység is. Az elmúlt évben 822 ezer beteg ellátása
történt ezeken a területeken, ahol döntő
többségében előjegyzés alapján
fogadják a betegeket. A két, egymástól 6 km távolságra
lévő telephelyen 1640 munkatárs áldozatos
tevékenysége szükséges a fenti feladatok
biztosításához. Az intézet legfőbb törekvése, hogy a betegek gyógyítását a legkorszerűbb módszerek szerint végezzék. A kiemelkedő orvosszakmai teljesítmények (nyitott szívműtétek, LCS protézis beültetés, ultrahangos szemlencse eltávolítás, szaruhártya átültetés, koraszülöttek perinatális intenzív ellátása, stroke kezelés stb.) nem valósulhatnának meg a korszerű diagnosztikai háttér nélkül. Az intézet magas színvonalú röntgen diagnosztikája (CT-, Angio-, MRI-, Mammográfiás Labor) mellett haemodinamikai labor, genetikai labor, korszerű labordiagnosztika és a pathológiai osztályon az immunszerológiai-, immunhistológiai, tumor-marker vizsgálatok mellett molekuláris biológiai, valamint digitális képanalízis vizsgálatok segítik a hatékony gyógyítást. A kórházban a szervezett tudományos élet
az 1966-ban megalakult Tudományos Bizottsággal vette
kezdetét. 1974-től az intézet a Pécsi
Orvostudományi Egyetem, majd a Haynal Imre
Egészségtudományi Egyetem, és mindkettő
kihelyezett főiskoláinak, valamint a Zalaegerszegi Deák
Ferenc Egészségügyi
Szakközépiskolának az
Oktatókórháza. A II. Belgyógyászati Osztály 1997-ben elnyerte
a WHO Klinikai és Demonstrációs Egység
címet. A 60-as évektől kezdve a kórházban 23
tudományos minősítésű vezető dolgozott,
közülük 6 napjainkban is dolgozik. Kórházi
szerzőktől 1962. óta 9 szakkönyv jelent meg. Az intézet működését
különböző alapítványok segítik.
Kiemelkedik közülük az ISPITA Alapítvány,
amelyet a kórház 1991-ben hozott létre szellemi
erőforrásainak fejlesztésére, orvosi gépek,
műszerek beszerzésére. Az intézet működésére a
betegközpontú, de
teljesítményorientált szemlélet a jellemző.
Egyre több munkatárs vallja vezérlő elvének a
kórház ,,Küldetését"
megfogalmazó nyilatkozat egyik kulcsmondatát : ,,Szakmai igényesség, jó szándék és kellő alázat jellemezze munkánkat."
![]() |