Pulmonológia
Pulmonológia (tüdőgyógyászati) osztály története
Elérhetőség:
F épület II. és a D épület III. emeletén.
Telefon: 92/501-527
A XIX. és a XX. század fordulójára Magyarországon a tuberculosis olyan mértékben szedte áldozatait, hogy a betegséget méltán nevezték morbus hungaricusnak, amely a szegény néprétegek mellett már a polgáriasodó középrétegeket is veszélyeztette. Ebben az időszakban a betegek általában otthon kezeltették magukat.
A harmincas években egyre hangsúlyosabbá vált a tbc-s intézményhálózat teljes kiépítésének terve. Az 1940. évi VI. törvény szerint ez már állami kötelezettség. A zalai olajmezők feltárásával úgy tűnt erre meg is lesz a fedezet, de a háború kitörésével ezek a remények elszálltak.
A második világháború befejezésekor a társadalmi helyzet, a félelem, a testi –lelki megrázkódtatás, az élelmiszerhiány tovább növelte a tuberkulózis terjedését.
1945 végén nyílt meg a Tompa u. 10 szám alatti – eléggé elhanyagolt – magánházban a tüdőgondozó. Vezető főorvosa: dr. Ribiczey Sándor volt.
Az igen szegényes felszerelésű gondozó indulásához egy félhullámú röntgenkészüléket kaptak. Az ellátási terület a megyeszékhelyen kívül a zalaegerszegi, novai, és a lenti járás mintegy 130 000 lakosa volt.
Az ötvenes években a tüdőgondozó elkezdte a területi szűrések szervezését és végzését, a megyei főorvos által jóváhagyott éves munkaterv alapján.
A gondozó fejlődésében jelentős lépés volt a gyermek- és extrapulmonális tuberkulózis szakrendelés indítása 1955- ben, dr. Fatér József vezetésével. A szakrendelés munkája jól szervezetten működött, a BCG- szűrés és védőoltás kiterjedt az egész megyére.
Az otthonukban nem kezelhető tbc-s betegek növekvő száma arra ösztönözte az egészségügyi kormányzatot, hogy a szakellátást szolgáló kórházi ágyak számát országosan növelje. E program keretén belül került sor 1962. decemberében a 300 ágyas Tüdőgyógyintézet átadására Pózván, az elmeosztály szomszédságában.
A tüdőgondozó-hálózat már évek óta jó hatásfokú prevenciós munkát végzett a megyei gondozó irányítása alatt. Az eredményes munka elismeréseképpen nyerte el 1962-ben a zalai szakhálózat a legnagyobb szakmai díjat, a Korányi Sándor vándorserleget.
A Tüdőgyógyintézet már indulásakor számíthatott a jól szervezett gondozói hálózat közreműködésére. A háromemeletes épületben három osztályt, a legfelső szinten roborálás céljait szolgáló helyiségeket alakítottak ki.
Osztályvezetők: dr. Babiczky László igazgató főorvos, dr. Mészáros Lajos és dr. Szalay György főorvosok lettek. A laboratórium élére dr. Hegyi Pál főorvos került.
1976- ban a Megyei Tüdőgyógyintézet és a Megyei Tüdőgondozó Intézet önállóságának megszűntetésével a Zala Megyei Kórház szervezetébe integrálódott. Az integrációt követően a dr. Babiczky László által vezetett tüdőosztály megszűnt.
Az intézet 1969 óta a tbc mellett rendszeresen és szervezetten foglalkozott tüdődaganatok, idült tüdőbetegségek, asztma és allergiás megbetegedések gyógykezelésével.
1975-ben állították munkában az ország első komputeres légzésfunkciós gépét.
1979-ben dr. Ribiczey Sándor főorvos a tüdőgondozó első vezetője nyugdíjba vonult. Helyét kollégája, dr. Edlinger Jenő főorvos vette át, aki már ekkor a széleskörű lakossági szűrés továbbfejlesztésén dolgozott. Stabil és mozgó ernyőképszűrő szolgálat működött, elindult a lakosság „komplex” szűrése. A 279 000 lakos adatainak rögzítése számítógépes rendszeren történt. A ZALASZÁM által kidolgozott lakosságszűrési információs rendszer az országban az első jól kiépített, a lakosság egészségi állapotát tükröző adatbázis volt. Ennek létrehozásában dr. Edlinger Jenő főorvos nagy szerepet játszott.
A nyolcvanas években a tbc-s megbetegedések száma csökkent, viszont növekedett a daganatos betegek száma.
1984- ben alakult meg a bronchológia és légzésfunkciós osztály az I sz. pulmonológia osztály 100 ágyából 28 ágy leválasztásával. Osztályvezető főorvos: dr. Molnár Borbála.
1988-ban a kórház egy csuklós szűrőbuszt vásárolt, így 2 db szűrő-autóbusszal történt a szűrések lebonyolítása. A „telepítős” szűrőgépet megszüntették.
1993-ban az Ispotály közben található Tüdőgondozó épületét értékesítették és a gondozó a pózvai külső kórházba költözött,
1994 -ben dr. Szalay György nyugdíjba vonult. A két tüdőosztályt egyesítették dr. Mészáros Lajos irányításával.
1995-ben dr. Molnár Borbála pulmonológus főorvos és dr. Mészáros Lajos kandidátus, c. egyetemi docens, osztályvezető pulmonológus főorvos nyugdíjba vonulásakor dr. Tehenes Sándor, a Vas vármegyei hegyfalui Tüdőgyógyintézet adjunktusa lett először megbízott majd kinevezett osztályvezető főorvos.
1999-ben dr. Edlinger Jenő nyugdíjba vonult, helyét dr. Beke Márta vette át.
A specifikus megbetegedések számának csökkenése, valamint a kivizsgálási metódusok megváltoztatása miatt az ágyszám az 1970-es évek közepén 200-ra, majd a ’90-es évek közepén a jelenlegivel megegyező 80-ra csökkent. A szűrő-autóbuszok működését 2001, ill. 2008-ban megszüntették, így a lakosság szűrését a pózvai telephelyen végezték a 2003-ban vásárolt digitális szűrőgéppel. 2008 decemberétől MES LUNGTEST 1000 számítógép vezérelt légzésfunkciós géppel végezzük a légzésvizsgálatokat. A Tüdőgondozó 2013 januárjában új szűrő-gondozói programmal gyarapodott. 2018-ban új tüdőszűrő állt üzembe, ezúttal már a Zrínyi úti telephelyen, a D épület földszintjén. Ez a változás volt az első mérföldkő azon az úton, melynek eredményeként 2019. április 8-ára a pulmonológiai osztály, a diagnosztika és a szakrendelések is beköltöztek a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház központi telephelyére.
Hosszú évtizedek után a pózvai telephelyen befejeződött a tüdőgyógyászati tevékenység.
A járóbeteg ellátás a belső kórház D épületének földszintjén kapott helyet. Itt működik a tüdőszűrés, a pulmonológiai szakambulancia, a tüdőgondozó szakrendelés, az asztma és allergológia szakrendelés, a tüdőgondozó, valamint az egyéni és csoportos dohányzás leszoktatás támogatás.
A diagnosztikai részlegek – a légzésfunkció, az allergológiai és a vérgáz vizsgálat – az F épület földszintjére költöztek.
A Pulmonológiai fekvőbeteg osztály – átjárhatóan egymáshoz kapcsolódva – az F épület II. és a D épület III. emeletén, 70 ágyon ( 50 aktív és 20 krónikus ) látja el Zala vármegye betegeit.
A fekvőbeteg osztályon 5 orvos, 18 ápoló, 1 dietetikus, 2 beteghordozó, 2 orvosírnok dolgozik. A tüdőgyógyász rehabilitációs szakorvos munkáját 2 gyógytornász segíti. Egy újonnan kialakított, jól felszerelt tornaterem is a rendelkezésükre áll.
A kórtermek egy, kettő, három és négy ágyasak, saját fürdőszobával rendelkeznek, hűtőszekrénnyel és klímával felszereltek.
Évek óta kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy segítsük és támogassuk mindazokat akik szeretnének leszokni a dohányzásról.
Az ellátásra kerülő legfontosabb betegségcsoportok: tüdődaganatok, asztma, hörghurut, tüdőgyulladás, tüdőembólia, tüdőfibrózis, tuberkulózis.