Több, mint 45 éve a betegek szolgálatában
Amikor a véletlenből szerencse lesz…
Sokan úgy tartják, hogy véletlenek nincsenek. Talán az ő igazságukat erősíti az a tény, hogy Hóbor László, kórházunk egyik kiváló műtőssegédje immár 45 éve az intézmény oszlopos dolgozója. Merthogy egy véletlen folytán került ide, ami végül olyan szerencsésen alakult, hogy saját elmondása szerint egyszerűen elrepültek az évek, ő pedig itt maradt.
-Jó volt és a mai napig jó a társaság. A kollektíva. Ez sokat hozzátett ahhoz, hogy bár voltak – mert mindenhol vannak – nehézségek, nem akartam elmenni. Huszonévesen, mikor idekerültem szerencsém volt, mert olyan idősebbek keze közé kerültem, akik tapasztaltak voltak, és megfelelő szigorral kezeltek minket, fiatalokat. Volt alkalmam fegyelmet és tiszteletet tanulni Cseh-Németh Margittól, az akkori főműtősnővértől. Tíz évet dolgozhattam vele, nagyon sokat tanultam tőle is, illetve a többi idősebb kollégától.
László korábban nem gondolkozott az egészségügyi pályán. 1977-ben veszítette el édesanyját, ami lelkileg nagyon megviselte. Ekkoriban látta meg a kórház álláshirdetését, amire hamar jelentkezett. A katonaságot követően már ide tért vissza, és mintegy 20 évig dolgozott a központi műtőben, majd ezt követően a szemészeti operációkhoz került át, ahol jelenleg is dolgozik. Pozitív életszemlélete végig elkísérte.
Érzi ugyan, hogy 45 év suhant el, de amíg bírja, addig szeretné folytatni a munkát. Két év múlva, nyugdíjazásakor valószínűleg az utazásnak és a kertnek lesz nagyobb szerepe az életében.
-Utazni mindig nagyon szerettem, a kert, a földművelés szeretete pedig a génjeimben lehet, és ahogy idősödöm, úgy erősödik bennem. Vannak terveim, addig pedig továbbra is segíteni szeretnék. Jó érzés, hogy a munkámmal hozzátehetek valamit a betegek ellátásához, a komfortérzetükhöz.
