SZAKKIFEJEZÉSEK

Milyen vizsgálatok és beavatkozások történnek a DSA laborban?

Angiográfia (DSA – digitális szubtrakciós angiográfia)
Az érrendszer vizsgálatára, valamint az egyes szervek vérellátásának vizsgálatára szolgáló módszer, mely ötvözi a hagyományos radiológia módszereit (a vizsgált testrészről röntgenfilm készül) a modern komputertechnika vívmányaival. A vizsgálat kontrasztanyag adásával történik, így az előzetesen a kontrasztanyagokkal kapcsolatban leírtak erre a vizsgálatra is vonatkoznak. Ez a vizsgálat is természetesen éhgyomorra történik.
A vizsgálat irányulhat az artériás rendszer vizsgálatára (mint például alsóvégtag, vese, szív, agyi erek érszűkületének vizsgálata), vagy a vénás rendszer vizsgálatára (például mélyvénás trombózis gyanúja esetén).

Perifériás értágítás (PTA- perkután transzluminális angioplasztika)
Szükség esetén angiográfia során terápiás beavatkozás, érplasztika (angioplasztika) is történhet. Ennek lényege, hogy a kórosan szűknek ítélt érszakaszt különböző módszerek
(speciális katéterek) segítségével kitágítjuk. A beavatkozás a műtéti eljárásokhoz képest jóval kisebb kockázattal és megterheléssel jár a beteg számára, azonban sajnos nem minden esetben alkalmazható (ezt az elváltozás helye és milyensége szabja meg).

Nyaki ütőér (arteria carotis) PTA
A koponyába vért szállító erek szűkülete, elzáródása okozta szélütést, agyi katasztrófát műtéttel néhány éve már sikeresen kezelték, de a kisebb megterhelést jelentő stentbeültetés gyakorlatilag ugyanolyan eredményes, mint az operáció.
A szűkület kezelésére alkalmazott eljárás a finom fémhálóból kialakított henger, a stent behelyezése. A stent az ér belsejében lévő, rugalmas csőként újra lehetővé teszi a vér áramlását.

Dialysis fisztula PTA (Cimino fistula PTA)
A dialysis arterio-venosus fisztula stenosisa kiválóan alkalmas arra, hogy intervenciós radiológiai módszerrel értágítást végezzünk akár a fisztula magasságában, akár a centrális, vénás stenosisokról van szó. Ezáltal csökkenthető a fisztulán végzett érműtétek száma, ami által jelentősen megnyújtható egy fisztula használati ideje.

Érelzárás (embolizáció, TACE- Transzkatérteres kemoembolizáció)
Embolizáció során a vérző vagy daganatos eret elzárjuk és ezzel a vérzést megszüntetjük, vagy a daganat méretét csökkentjük.

Perkután epeúti, epehólyag intervenció- Percutan transhepaticus drainage (PTD)
Perkután epeúti drenázs típusok

Külső drenázs
Ekkor UH vagy CT vezérelve a tág intrahepatikus epeutakat pungáljuk, és röntgen átvilágítás alatt olyan draint ültetünk be, ami a pangó epét a testen kívülre vezeti

Külső-belső drenázs
Ebben az esetben a drain külső vége az öblítésre és kontrasztanyag feltöltésre, valamint további vezetődróton át történő manipulációra alkalmas

Belső drenázs
Ebben az esetben percután olyan műanyag draint (vagy öntáguló fémstentet) implantálunk, ami befelé drenál, a bőrön át hozzáférésünk az eszközhöz nem marad.

Gyógyszeres vérrögoldás (thrombolysis)
A gyógyszeres vérrögoldást olyan esetekben alkalmazzuk, amikor nagy mennyiségű véralvadék zárja el az ütőeret vagy viszeret.
Ma már többnyire rt-PA-t alkalmazunk bólusban, majd lassú infusióban 4-24 óra alatt.
Az újabb alvadékképződés megakadályozása céljából heparint is adunk intraarterialisan.
A lysis során végzett controll angiographian legtöbbször fény derül az elzáródást okozó stenosisra, amit egyúttal PTA-val vagy stentbeültetéssel tudunk orvosolni.
Speciális esetben a tüdőben kilakult véralvadékot is fel tudjuk oldani tüdőembólia esetén.

Rádiófrekvenciás renális szimpatikus denerváció- Renalis denervatio
Amennyiben az életmód váltás és gyógyszeres kezelés ellenére sem tudjuk csökkenteni a magas vérnyomást, úgy szóba jön a renalis denervatio.
A katéteres módszer lényege, hogy egy kis vágást ejtve a beteg combján, a veseartériába vezetjük fel azt a speciális eszközt, amivel aztán a verőér közeli idegfonatot roncsoljuk, hogy ezzel megszüntessük a vese- ami az egyik legfőbb vérnyomást szabályozó központ- és az agy közötti kóros információáramlást.

Transzjuguláris intrahepatikus portoszisztémás shunt (TIPS)
A TIPS egy speciális radiológiai eljárás latin rövidítése, amellyel májbetegek, elsősorban a májzsugorban (májcirrhózisban) szenvedők élete menthető, illetve hosszabbítható meg.
Arról van szó, hogy a májon belül összeköttetést létesítünk – műtét nélkül! – két fő vénás rendszer között. Egy nyaki vénán keresztül, röntgenellenőrzés mellett – vezetünk be a májba egy fémhidat. Ez összeköti a máj két vénás rendszerét, ezáltal csökkenti a májerekben a nyomást, így a nyelőcsővisszerek összeesnek. A beteg tehát megmenekül a tág erek megrepedésétől, azaz az elvérzéstől, bár az alapbetegség természetesen nem gyógyul meg. A beteg életminősége viszont megváltozik, hiszen korábban akár évente többször is beszállították a mentők vérzéssel.

Cava filter behelyezés
Bizonyos esetekben- különösen akkor, ha a páciens nem tud véralvadás gátlókat szedni valamilyen vérzéses betegség miatt- a fő hasi vénába (“vena cava”-ba) egy ún. filtert helyezünk be, ami megakadályozza, hogy az elszabaduló kis embolusok (vérrögök) elérjék a tüdőt.

Koszorúér festés (Koronarográfia)
A vizsgálat lényege, hogy speciális katéter segítségével a szívizomzatot ellátó ereket kontrasztanyaggal töltjük fel, és így az ér-szűkületek, vérellátási zavarok kimutathatóak. Szükség esetén az eljárást terápiás beavatkozással (értágítással, érprotézis behelyezésével) egészíthetjük ki.
A csecsemő- és gyermekkorban előforduló szív- és érfejlődési rendellenességek ugyancsak érfestéses vizsgálattal mutathatók ki.

Koszorúér tágítás (PTCA- Perkután Transzluminális Koronária Angioplastika)
A koszorúér tágítás lényege a koszorúér szűkületek ballonkatéteres tágítása, mely után az érszakasz szűkületébe egy fémhálót (stentet helyezünk el). A stent elhelyezést ballonkatéteres előtágítás nélkül is el tudjuk végezni. A beavatkozás eredményét koszorúér festéssel tudjuk kontrollálni, de ezenkívül nyomásmérő drótot (pressure wire) vagy éren belüli ultrahangot (IVUS) is tudunk használni.
A koszorúér tágítás történhet sürgős vagy tervezett jelleggel. A sürgős beavatkozást heveny szívizominfarktus (AMI- Akut Miokardialis Infarktus) és gyógyszerre nem szűnő mellkasi fájdalom (IA- Instabil angina pectoris) esetén végezzük el. A tervezett értágítást a beteg terhelésre jelentkező mellkasi fájdalma (angina pectoris) esetén végezzük el és a beteg életminőséget tudjuk javítani a tágítással.

Rotablatio (rotációs aterektómia)
Az aterektómia egy típusa, mely során a katéter végére gyémánt fúrófejet szerelnek, mely az érfalon található atheroscleroticus plakkokat (az érelmeszesedés első lépéseként az erek falán lerakódó vérzsírokból, például koleszterinből képződő, elmeszesedő foltokat) szétzúzza, így az biztonságosan távozhat a keringéssel.

ÉRFESTÉS-ANGIOGRÁFIA:
A test különböző szerveinek vérellátását biztosító erek röntgensugárral történő vizsgálata. Az erek egy műanyag csövön-katéteren- keresztül,  speciális festékkel-melyet kontraszt anyagnak nevezünk- kerülnek feltöltésre a láthatóság érdekében.

A megjelenő ér rajzolat – angiogramm- megmutatja a különböző testrészek,szervek (láb, kar, szív, agy, vese, máj) tápláló ereinek állapotát ,betegségeit.
BETEGSÉGEK MELYEK MIATT A LEGGYAKRABBAN ÉRFESTÉSES VIZSGÁLAT TÖRTÉNIK:

A láb- kar ütőereinek szűkülete mely fájdalmat, fekélyt, üszkösödést okoz.

Az agy ereinek szűkülete mely bénulást, egyéb ideggyógyászati tüneteket okoz

Vese ereinek szűkülete, mely magas vérnyomást okoz.

A főütőér tágulatának, megrepedésének igazolása.

Érfejlődési zavarok, tágulatok, sérülések kimutatása.

Daganatokat ellátó erek kimutatása

Belső vérzés forrásának kiderítése

MIÉRT SZÜKSÉGES AZ ÉRFESTÉS?

Az Ön kezelőorvosa a panaszai, vizsgálati eredményei alapján a további gyógykezelés megválasztásához szükségesnek tartja az ereken levő eltérések pontos ismeretét, mely jelen esetben csak az érfestés elvégzésével határozható meg.

MÁS VIZSGÁLATI MÓDSZER AZ EREK PONTOS ÁBRÁZOLÁSÁRA:
CT és MR angiográfia, mely intézményünkben elérhető és jó alternatív lehetőséget nyújt, azonban a vizsgálattal együlésben nem végezhető el az értágítás, valamint a térd alatti és agyi erekről nem nyújt elégséges információt.

HOGYAN KÉSZÜLJÖN ELŐ A VIZSGÁLATRA?
A vizsgálat járóbetegként is elvégezhető, de egyes esetekben kórházi bennfekvést igényel.

Hozza magával korábbi vizsgálati eredményeit – különösen fontosak a megelőző érműtétre, értágításra,érvizsgálatra vonatkozó leletek – és friss vérvételi és vércsoport leletét.
Amennyiben idő hiánya miatt ez nem volt megoldható vérvételi eredmények az intézményben pótolhatóak, ez azonban a nem sürgős vizsgálatok csúszását eredményezheti.

Hozzon magával legalább 2 liter szénsavmentes folyadékot. A vizsgálat befejeztével az erekbe adott kontrasztanyag esetleges vesekárosító hatása ugyanis kivédhető, megelőzhető bőséges folyadékfogyasztással.

Járóbetegként elvégzett vizsgálat esetén FELTÉTLENÜL SZÜKSÉGES egy nagykorú kísérő jelenléte, egyedül érkező beteg esetében a vizsgálatot járóbeteg-szakellátás keretében nem áll módunkban elvégezni!

Kezelőorvosát feltétlen tájékoztassa arról, ha várandós, szoptat,vagy várandósság lehetősége áll fenn!

TUDNIVALÓK A RENDSZERESEN SZEDETT GYÓGYSZEREKRŐL:

A tervezett vizsgálat előtt 2 nappal az alábbi gyógyszerek elhagyása szükséges:

Véralvadásra ható gyógyszerek / SYNCUMAR, MARFARIN/ elhagyása szükséges, esetleg a megfelelő helyettesítő injectio bevezetése mellett.

Cukorbetegség kezelésére használatos bizonyos gyógyszer készítmények -ADIMET –GLUFORMIN – MEFORAL – MEGLUCON – MERCKFORMIN – METFOGAMMA – METRIVIN – ADEBIT – AVANDAMET, JANUMET ELHAGYANDÓAK!

Gyógyszer allergiákról, feltétlen tájékoztassa kezelőorvosát, különös tekintettel az alábbiakra:

Kontrasztanyag, Lidocain, Novocain ,valamint fémérzékenység

A vizsgálatot megelőző este még vacsorázhat, reggeli gyógyszereit egy korty vízzel vegye be.

Inzulinos cukorbetegek az orvos rendelése szerint étkeznek, és kapják az inzulint.

HOL TÖRTÉNIK A VIZSGÁLAT: invazív kardiológiai részleg haemodinamikai  laboratoriumában, mely egy kis műtőnek számít. A helység fő berendezése a vizsgáló asztal, melyre a páciens fekszik, és a röntgenkészülék, kivetítő monitorokkal.

A VIZSGÁLATOT VÉGZŐ SZEMÉLYZET: intervenciós radiológiában jártas, megfelelő tapasztalattal rendelkező orvos/orvosok, és asszisztencia (asszisztensek, és betegszállító)

A VIZSGÁLAT MENETE: Felvétel, ellátás a járóbeteg megfigyelőben/ osztályon,vékony műanyag cső –branül- vezetése egy alkari visszérbe a szükséges gyógyszer beadásának céljából.

Közvetlenül a vizsgálatra menetel előtt a fekvőbeteg osztály nővére/ambuláns nővér megkéri, hogy szükségleteit végezze el (széklet –vizelet).

A fekvőbeteg osztályról/járóbeteg megfigyelő szobából a betegszállító/műtőssegéd/asszisztens az Ön állapotától függően lekíséri, vagy szállítja az angiográfiás laborba.

A vizsgálni kívánt terület elérhetőségének érdekében ruháit levetve (alsóneműben vagy meztelenül) kell a vizsgáló asztalon, háton fekve elhelyezkedni,

KIVEHETŐ FOGPROTÉZIST A VIZSGÁLAT ALATT NEM VISELHET!

A beavatkozást végző orvos az érszúrás helyét meghatározza- COMB VAGY A KAR ÜTŐERE-, majd panaszait ismételten megkérdezi.

Az asszisztensek az esetlegesen fennálló gyógyszer-érzékenységre és/vagy korábbi vizsgálat(ok)ra rákérdeznek, majd a szúrás helyének megfelelően bőr tisztítást, borotválást, és fertőtlenítést végeznek a steril műtéti körülmények biztosításának érdekében. A steril ruhába, és kesztyűbe öltözött vizsgáló személyzet steril lepedővel takarja le, de az arca szabadon marad.

Az érszúrásnak megfelelő helyen érzéstelenítő injekció adunk, mely szúró, feszítő érzést okoz. Az érbe egy műanyag csövet vezetünk, mely múló nyomó, feszítő érzéssel járhat. A festékanyag beadására szolgáló érkatéter felvezetése fájdalmatlan. A röntgen cső és az asztal mozgatása mellett beállítjuk a röntgen felvételre legmegfelelőbb helyzetet,és röntgen képeket készítünk az erekbe adott festékanyag segítségével.

A BEAVATKOZÁS ALATT JELENTKEZŐ PANASZOKAT FELTÉTLEN JELEZZE !!!

A kontrasztanyag beadása 1-2 perc alatt múló melegséget, égő érzést okoz a végtagban, és időnként vizelési-székelési ingert érezhet.
A látott kép alapján döntjük el betegségének további kezelési lehetőségeit. Szükség esetén az Ön tájékoztatása, és belegyezése után katéteres beavatkozás is történhet.

A VIZSGÁLAT IDŐTARTAMA – MENNYI IDEIG TART AZ ÉRFESTÉS ?

Minden eset, és beteg különbözik, az egyszerűbb nagyér festés kb. 30 percet vesz igénybe, a nehezebb esetekben, kisebb erek esetén, vagy nem szokványos ér állapotban akár 60-90 percig is eltarthat.

MI TÖRTÉNIK VIZSGÁLAT UTÁN?

A vizsgálat befejeztével az ütőérben levő cső eltávolításra kerül, a vérzés megelőzésére erős nyomást,majd nyomókötést alkalmazunk az ér szúrásának megfelelően.

A NYOMÓKÖTÉS az érszúrás fölé helyezett ökölnyi vattagombóc, melyet rugalmas pólya segítségével, a csípő és comb körülkötésével rögzítünk.

Viselése a kiírt ideig szükséges, csak az orvos utasítására vehető le.

A betegszállító fekhelyére juttatja – a legtöbb esetben fekve, betegszállító kocsin.

Az osztályra érkezés után a nővérek rendszeresen ellenőrzik vérnyomását, pulzusát és a nyomókötést.

A nyomókötés elmozdulása vérzést és egyéb szövődményeket okozhat, ezért kérjük az alábbiakra fokozottan figyeljen:

KIZÁRÓLAG HÁTON FEKÜDJÖN, A NYOMÓKÖTÉSNEK MEGFELELŐ OLDALON LÁBÁT NEM HAJLÍTHATJA BE, A FEJÉT NEM EMELHETI FEL, OLDALRA NEM FORDULHAT

A VIZSGÁLAT UTÁN FOGYASSZON SOK FOLYADÉKOT A FESTÉKANYAG MINÉL HAMARABBI KIÜRÜLÉSE ÉS A VESEKÁROSODÁS ELKERÜLÉSE ÉRDEKÉBEN

Amennyiben vizelete nem indul meg, ritka esetekben húgyhólyag katéter felvezetése lehet szükséges.

MINDEN MEGJELENŐ PANASZT, KÉRJÜK, JELEZZE KEZELŐORVOSÁNAK! (fájdalom, feszülés, vérzés a szúrás helyén)

Az ágy elhagyása csak orvosi javaslatnak megfelelően történhet.

HAZABOCSÁTÁS IDEJE: vizsgálati eredménye, további tervezett beavatkozás, és nem várt eseménytől függően kb. 1-5 nap.

ELŐNYÖK
az érfestés segítségével adható pontos, tiszta kép az erek állapotáról.

Ennek ismeretében határozható meg a gyógyulás érdekében a leghatékonyabb kezelés, mely lehet értágítás és műtét. Ez a vizsgálati eredmény ad támpontot is a további sebészi beavatkozáshoz vagy ballonkatéteres/beültetett érhálóval végzett gyógyításhoz.

Az érfestéshez hasonló jó minőségű kép az érbetegségekről más, nem katéteres úton nem nyerhető intézményünkben.

HÁTRÁNYOK
az érfestés egy biztonságos vizsgálat, de néhány nem várt esemény, kellemetlenség ritkán előfordul:

Vérömleny a szúrás területén – haematoma gyakori, szinte természetes a kis kiterjedésű vérömleny, mely kezelést nem igényel, 1-2 héten belül felszívódik. Ritkán nagyobb kiterjedésű vérömlenyek esetében beavatkozás válhat szükségessé (sebészi lebocsátás,vértranszfúzió adása).

Értágulat-pseudoaneurisma a szúrt éren: kis kiterjedésű aneurysma kezelést nem igényel, nagyobbak gyógyszerrel, vagy tartós nyomás, nyomókötés hatására záródnak.

Gyógyszerérzékenység-Allergia a kontraszt anyagra: ismert érzékenység esetén előkezeléssel védekezünk ellene.

Nem ismert esetben nem súlyos tünetek (bőrpír, viszketegség), és ritkán súlyos vérnyomás esés, légzési zavar is adódhat, amelynek a kezelésére szükséges orvosi eszközök és gyógyszerek az érfestéses laborban megtalálhatóak.

Vesekárosodás-nephropathia:- ismert vesebetegség, és nagyobb kontrasztanyag bevitel esetén fordul elő, bőséges folyadék bevitellel,és vér ellenőrzéssel megelőzhető, súlyos esetben művese kezelést igényelhet.

Érfal repedés-dissectio: mely akadályozhatja a véráramlást az érben, és ennek megfelelő tünetet okozhat. Katéteres tágítással, vagy műtéttel szüntethető.

Érfal szakadás-ruptura: az érből vérzést idézhet a szövetek, vagy testüregek felé. Katéteres vagy sebészi úton kezelhető, vér adását teheti szükségessé.

Vérrög-thrombus: az éren belül levő csöveken –katéteren – keletkezhet és érelzáródást, annak megfelelő tüneteket okozva.

Gyógyszeresen feloldható, katéteres, sebészi úton eltávolítható.

A fent részletezettek a LEHETSÉGES komplikációk az Ön tájékoztatása céljából kerültek részletezésre.

Az érfestéses vizsgálatok jelentős többségükben eseménytelenül, szövődménymentesen zajlanak.

A vizsgálattól várható eredmény fontos, szinte nélkülözhetetlen kezelőorvosa számára ahhoz, hogy az Ön további leghatékonyabb gyógyulását szolgáló gyógymódot meg tudja határozni. A felmerülő kérdéseire kezelőorvosa, vagy az Angiográfiás Labor dolgozói készséggel válaszolnak.