Több, mint 45 éve a betegek szolgálatában

Negyvenhat év után is lendületben

Balaton, biológia, házasság, hivatásszeretet, Zala, életre szóló barátság. Csupán néhány címszó Dr. Steierlein Mária főorvos életéből. Abból a 46 évből, melyet itt, a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórházban töltött el.
Számos kollégájához hasonlóan az ő esetében is a biológia korai szeretete volt az első árulkodó jel, hogy itt bizony elindulhat egy orvosi pályafutás. Az életre szóló választás aztán nem is maradt el, Pécsen megtörtént a vizsga, a házasság pedig idehozta Zalába a Balatonon felnövekvő fiatal orvosnőt. Rögtön a pulmonológiára.

-Mészáros tanár úr volt a főnököm, sokat köszönhetek neki. Ő valahogy előre tudta, miről szól majd a jövő zenéje, és a tbc-s betegeket ellátó osztályból ezért csinált pulmonológiát, illetve ezért fektetett nagy hangsúlyt az asztma kezelésére és az onkológiára, amiből magam is szakvizsgáztam a javaslatára. S mint annyi mindenben, a tanár úrnak ebben is igaza volt, hiszen manapság a páciensek kis részét alkotják csak a fertőzéses betegeink, nagyobb részük sajnos daganatos betegségekkel küzd.
S hogy mi az, ami még a nyugdíjazást követően is itt tartja a kórházban? Hát, a kollégák mindenképp.
-Már a kezdetektől nagyon jó csapatba kerültem, ami azért nagyon lényeges szempont egy munkahelyen. Szerencsére a gárda ma ugyancsak jól működő, összeszokott, ami nagyban megkönnyíti a munkavégzést. A hivatásszeretet a másik, ami nélkül nem menne ennyi ideje. Az, hogy még ma is szeretném hasznosítani a tudásom, a tapasztalatom. Segíteni az embereknek, úgy, hogy a lehető legjobb ellátást kapják. Ide persze ma már nem elég az évtizedekkel ezelőtt megtanult tananyag, folyamatosan haladnunk kell a korral nekünk is, úgy a diagnosztika, mint a kezelési eljárások terén. Ezt vállalni kell, enélkül nem lehetne lelkiismeretesen gyógyítani. S én remélem, hogy még sokáig azt csinálhatom, amit szeretek.

Idén nyáron a főorvosnő új szerepben is kipróbálja magát, hiszen a nagyobbik unoka, aki elvégezte az első osztályt, nyári szünetre megy.
-A másik nagymamával ketten osztjuk meg a feladatokat a következő hónapokban. Nem volt kérdés eddig sem, most is teljesen természetes, hogy amikor csak kell, besegítek a gyerekek körül. Számomra az első a család. Így neveltek, ezt hoztam magammal, számomra ez a természetes.
A pulmonológiai szakrendelés persze most sem marad orvos nélkül, a praktizáló orvosok kiváló szervezőkészséggel oldják meg a szabadságokat.

-Szerencsés vagyok, mindent meg tudunk beszélni, össze tudunk egyeztetni a kollégákkal a nyári hónapokban is. Annál is inkább, hiszen Vecsey doktornővel (Dr. Vecsey Zsuzsa) több, mint kollegális a viszonyunk. A főiskolán szobatársak voltunk hat évig, ami olyannyira összekovácsolt minket, hogy később már nem, hogy barátokká, de már-már testvérekké váltunk, ez a mai napig töretlen. Balatoni lányként nagyon jó érzés volt ilyen igaz barátot találni messzebb az otthonomtól.
Dr. Steierlein Mária úgy fogalmazott, amíg a család és az ereje engedi, szeretné folytatni a munkát. Mert ez a hivatása. 46 éve.